Ugrás a tartalomhoz

Kispolány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kispolány (Malá Poľana)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1567
PolgármesterAnna Bandiová
Irányítószám090 24
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség96 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság327 m
Terület10,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′ 53″, k. h. 21° 49′ 25″49.281400°N 21.823600°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 53″, k. h. 21° 49′ 25″49.281400°N 21.823600°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispolány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kispolány (1899-ig Sztropkó-Polena, szlovákul: Malá Poľana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Sztropkótól 19 km-re északkeletre fekszik.

A község a vlach jog alapján keletkezett ruszin pásztorok betelepítésével. Első írásos említése 1567-ben „Polyanka” néven történik. A Keglevich család sztropkói uradalmához tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLYENA. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevits Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Szinai járásban, határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polena, (Sztropkó), orosz falu, Zemplén vmegyében, 293 g. kath., 6 zsidó lak. 417 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Komarnyik.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kispolány, előbb Sztropkó-Polena, tót kisközség 49 házzal és 262 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott, de újabbkori birtokosa a Barkóczy család volt. Az 1598-iki összeírásba Nagypolena néven van felvéve. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. A faluban gör. kath. templom van, mely 1759-ben épült.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság13211311096
Különbség -14,39 % -2,65 % -12,72 %
Népességi statisztikák[5]
Év2024.2025.
Lakosság9896
Eltérés-2,04 %

1910-ben 268, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 121 lakosából 57 ruszin és 51 szlovák volt.

2011-ben 113 lakosából 62 ruszin és 46 szlovák.

Szent Miklós tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1929-ben épült a korábbi fatemplom helyén.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. Hozzáférés: 2019. október 15.
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.