Roskóc
| Roskóc (Roškovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Mezőlaborci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1478 | ||
| Polgármester | Milan Čeremeta | ||
| Irányítószám | 067 02 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | ML | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 133 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 357 m | ||
| Terület | 12,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Roskóc weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Roskóc témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Roskóc (szlovákul: Roškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mezőlaborctól 7 km-re délnyugatra, a Laborc felső folyásától nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1478-ban „Roskocz” alakban említik először. A 16. század közepén 4 portája volt. 1715-ben 13 házat számoltak a községben. 1787-ben 50 házában 316 lakos élt, földesura a Kéry család volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Kéry Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik d. Szukóhoz 1 1/2, é. Bisztrához fél órányira; egyéb minéműségei hasonlók Havaj helységéhez.”[2]
1828-ban 34 háza és 267 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Roskócz, orosz falu, Zemplén vmegyében: 8 romai, 260 g. kath., 4 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. – 1106 hold szántófölddel. F. u. Kéry, Szirmay. Ut. p. N.-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Roskócz, ruthén kisközség 44 házzal és 285 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a Kéryek és Szirmayak voltak a földesurai. Most Wollmann Kázmérnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1766-ban épült.”[4]
Az első világháborúban a falu súlyos károkat szenvedett. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 249 | 214 | 179 | 133 |
| Különbség | -14,05 % | -16,35 % | -25,69 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 132 | 133 |
| Eltérés | +0,75 % |
1910-ben 298, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 237 lakosából 184 szlovák és 48 ruszin volt.
2011-ben 194 lakosából 114 szlovák és 75 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Görögkatolikus temploma 1766-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfo
- Roskóc Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

