Beregkisalmás
| Beregkisalmás (Залужжя) | |
 | |
| világháborús emlékmű | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Munkács község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89675 |
| Körzethívószám | +380 3131 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1768 fő (2001) |
| Népsűrűség | 4 280,87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m m |
| Terület | 0,413 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 21′ 28″, k. h. 22° 51′ 15″48.357778°N 22.854167°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 28″, k. h. 22° 51′ 15″48.357778°N 22.854167°E | |
 Beregkisalmás
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beregkisalmás témájú médiaállományokat. | |
Beregkisalmás (ukránul: Залужжя (Zaluzzsja), oroszul: Залужe (Zaluzsje), szlovákul: Zalužá) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Munkácstól 20 km-re délkeletre fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település eredeti Almás, Kisalmás neve magyar eredetű. A Kis- előtag a szomszédos Nagyalmás nevével van kapcsolatban, az attól való megkülönböztetésre, és a falu méretére utal. A Bereg- előtagot 1902-ben, az országos helységnévrendezés során kapta. A magyar névvel párhuzamosan használt, mai hivatalos ukrán Залужжя 1946-tól használatos, jelentése: réten túli hely.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területe ősidők óta lakott. Határában bronzkori (Kr. e. 2. évezred), kora vaskori (Kr. e. 9-7. sz.) és a kustánfalvi kultúrából származó leleteket találtak.
A település nevét a 15. században említette először oklevél, 1449-ben „Almas”, 1461-ben „Kis Almas” formában találjuk.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ALMÁS. Zaluska, Kis Almás, Nagy Almás. Két falu Bereg Vármegyében, birtokosai külömbféle Nemes Urak, lakosai egyesűltt katolikusok, fekszenek a’ fel videki kerűletben, Munkátstól nem meszsze, határbéli szántó földgyei tsekélyek, és soványak, ’s hogy ha minden esztendőben bőven nem tragyáztatatnának épen semit sem termenének; réttyei, ’s legelőjei is szorossak, és a’ Munkátsi Uraságnak esztendőnként adót fizetnek, fájok tsupán tűzre, és így ambár vagyonnyaiknak eladására jó módgyok vólna; de sovány javaikhoz képest negyedik Osztálybéliek.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Almás (Kis), Zaluza, orosz falu, Beregh vgyében, Munkácshoz dél-keletre 1 1/2 mfd. 10 r. kath., 385 g. kath., lak. Görög kath. parochia. Vendégfogadó, vizimalom, soványacska föld. Erdeje kevés. F. u. gr. Károlyi, Pogány, Jobsity, Leszkay s m.”[2]
A trianoni békéig Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része. 2020-ig Romocsfalva tartozott hozzá.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1910-ben 727 lakosából 111 magyar, 100 német, 515 ruszin volt; ebből 27 római katolikus, 544 görögkatolikus, 144 izraelita volt.
- 2005-ben 1800 ukrán-ruszin lakosa volt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. március 31.
