Halábor

Halábor (Галабор)
Halábor címere Halábor zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás (2020–) Beregszászi járás (–2020)
Község	Beregszász község
Rang	falu
Alapítás éve	1380
Polgármester	Kocsis Barnabás
Irányítószám	90254
Körzethívószám	+380 03141
Népesség
Teljes népesség	752 fő (2001)
Magyar lakosság	807
Népsűrűség	872,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	113 m
Terület	0,862 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 06′ 04″, k. h. 22° 40′ 41″48.101111111111, 22.678055555556
Halábor Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Halábor témájú médiaállományokat.

Halábor (ukránul Галабор (Halabor)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Beregszász községhez tartozik.

Fekvése

Halábor Beregszásztól 18 km-re délre, Váritól délnyugatra, a magyar határ mellett, a magyarországi Szatmárcsekével átellenben, a Tisza jobb partján fekszik, a Badaló-Vári útvonalon.

Helységnévtábla

Nevének eredete

Neve a szláv Hrábr személynévből származik.

Története

Halábor több birtokos között oszlott meg, illetve több faluból állt. 1300-ban „Harabur” néven említik először. Ekkor egy itt lévő udvarhely és föld fölött egyezkedett Job és Thene fia István. 1305 körül „Harabur” formában írják, amikor Máté fiai Balázs és Rusca örökbe fogadták Simon fia Vit(ri)cus ispánt, és halábori földjüket neki adták. Azonban rokonuk, Job mester perbe fogta Vitricust; Jób magára vállalta a Vitricusnak fizetett összegek megtérítését azzal, hogy a birtok az ő tulajdonába jut.

1324-ben „Harabor” néven említik, ekkor Badaló felől Thene fia István elhatárolta Halábort, majd 1332-ben István és fia a határjeleket megújíttatta. 1332-ben „Harabur” formában írták, amikor is Csicseri Jób fiai szomszédság jogán tilalmazták Moyus leszármazottait halábori földjük eladásától, Desu mestert pedig megvételétől. A település nevét mai formájában csak a 16. században említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HALABOR. Magyar falu Bereg Vármegy. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ fél Vidéki járásban, Beregszásznak filiája, határja jó, legelője elég, szőlö hegye is van, fája nints, és essős időben a’ víz járja.”

Iskolája 1801-ben épült.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Halábor, magyar falu, Beregh vmegyében, a Tisza jobb partján, Várihoz 1/2 mfldnyire: 1 r. kath., 362 ref., 4 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Szénája, gyümölcse, hala sok. F. u. Buday, Komáromy, Kőszeghi, Gecsey s m. Ut. p. Beregszász.”

A trianoni béke előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.

Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része. 2020-ig község, azóta Beregszász községhez tartozik.

Népessége

1910-ben 508 magyar lakosa volt, melyből 13 görögkatolikus, 479 református, 9 izraelita volt.

2005-ben 640 lakosából 630 (98%) a magyar.

Nevezetességek

• Református fatemploma 1760-ban épült a Halvány-patak partján, az 1753-ban leégett 17. századi fatemplom helyett. Mai temploma 1911-ben épült.

Híres emberek

• Itt született Halábori Dobos Bertalan, a Döbrentei-kódex másolója, a Dávid-zsoltárok első fordítója.

Források

• Györffy György: Bereg vármegye

Testvérvárosai

Halábor testvérvárosai a következők:

	Ország	Város	Megye / Körzet / Régió / Állam
	Magyarország	Tiszaeszlár	Szabolcs-Szatmár-Bereg
	Magyarország	Lácacséke	Borsod-Abaúj-Zemplén