Ugrás a tartalomhoz

Kerekrét

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerekrét (Okrúhle)
Kerekrét címere
Kerekrét címere		 Kerekrét zászlaja
Kerekrét zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterMartin Jech
Irányítószám090 42
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség556 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság236 m
Terület14,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 59″, k. h. 21° 33′ 05″49.183333°N 21.551389°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 59″, k. h. 21° 33′ 05″49.183333°N 21.551389°E
Kerekrét weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekrét témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kerekrét (szlovákul: Okrúhle) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. Sápony tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsővízköztől 16 km-re délre, a Radomka-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település területe már a kőkorszak végén és a bronzkor elején is lakott volt. Az itt talált halomsírok a kelet-szlovákiai csoporthoz tartoznak.

A mai település a radomai uradalom területén keletkezett és a makovicai uradalomhoz tartozott. 1394-ben „Kerekreth” alakban említik először. 1427-ben 45 portája adózott. A 15. század végén a lengyelek támadása következtében elnéptelenedett. A 17. században a Rákócziak, később az Aspermont és Szirmay családok voltak a földesurai. 1684-ben egy földszintes kő udvarházat említenek itt, amely az Erdődyek tulajdona. 1787-ben 47 házában 392 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KEREKRÉT Okruchha. Orosz falu Sáros Várm. földes Urai Poturnyai, és G. Szirmay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Radomának szomszédságában, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, fája, és legelője vagyon, keresztre is módgya a’ Sztropkoi só háznál.”[2]

1828-ban 49 háza és 369 lakosa volt. Lakói fuvarozással, gabonakereskedelemmel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Később főként a nagybirtokokon dolgoztak, de sokan kivándoroltak az országból. Szeszfőzde és gőzfűrész is üzemelt itt egészen 1945-ig

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kerekrét, (Okruhle), Sáros vmegyében, tót falu, Radoma fil. 279 római, 38 g. kath., 8 evang., 9 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.”[3]

1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Később lakói Girált, Felsővízköz és Kassa üzemeiben dolgoztak. Sáponyt 1965-ben csatolták Kerekréthez.

Népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság627642632556
Különbség +2,39 % -1,55 % -12,02 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság562556
Eltérés-1,06 %

1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 651 lakosából 641 szlovák volt.

2011-ben 648 lakosából 603 szlovák volt.

Híres személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Sáponyon született Vaskovits Antal (1869-1943) görögkatolikus pap, püspöki helynök.

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Római katolikus temploma 1902-ben épült a korábbi, 1750 körül épített templom helyén.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. Hozzáférés: 2020. június 3.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kerekrét&oldid=28395818”