Kálnás
| Kálnás (Kalnište) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1363 | ||
| Polgármester | Jozef Cauner | ||
| Irányítószám | 087 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 498 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 184 m | ||
| Terület | 8,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 07′ 45″, k. h. 21° 29′ 09″49.129167°N 21.485833°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 45″, k. h. 21° 29′ 09″49.129167°N 21.485833°E | |||
| Kálnás weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnás témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kálnás (szlovákul: Kalnište) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Girálttól 5 km-re északnyugatra, a Tapoly jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1363-ban „Kalnas” néven említik először, mint a Kálnássy család birtokát.
„A Kálnássy család (kálnási), Sáros vármegyei régi nemes család, melynek családfája II. Endre koráig vezethető vissza. Kiválóbb tagjai voltak Kálnássy György, I. Ulászló hű embere, a makovicai várnak vitéz kapitánya, ki az ősi birtokra, a sáros vármegyei Kálnásra érdemeinek jutalmául új adománylevelet nyert a királytól (1444). Kálnássy Mátyás 1464-ben szerepel, szintén mint a makovicai vár kapitánya. Kálnássy Ferenc, Castaldo tábornok kapitánya, ki 1551-ben jött Erdélybe és 1552-ben a gyalui vár parancsnoka volt. 1553-ban Castaldo bizonyságlevele szerint – hűségesen teljesített szolgálat után, akadályozó családi viszonyok miatt kénytelen volt tisztéről lemondani. 1567-ben a hűtlenségbe esett Bocskay György zemplénvármegyei birtokát, Gálszécset nyerte királyi adományban. A Kálnássy család egyes tagjai még most is élnek Zemplén és Sáros vármegyékben.” – írja A Pallas nagy lexikona.[2]
A falunak 1412-ben említik malmát, a 16. században már iskola is működött itt. Első fatemploma 1541-1543-ban épült, a 17. században a protestánsoké lett és csak 1713-ban kapta vissza a katolikus egyház. 1600-ban 18 portát számoltak össze a faluban, temploma, plébániája, malma, nemesi kúriája és iskolája volt. A kastélyt Kálnássy Sándor építtette 1774-ben. Közelében épült fel a neobarokk templom is. 1787-ben 38 házában 296 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÁLNÍS. Kalnist. Tót falu Sáros Várm. lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvához 3/4 mértföldnyire, Karátson mezőnek filiája, határjának egy nyomása soványas, kerteje jó; réttye kétszer kaszáltatik, legelője, és erdeje elég van.”[3]
1828-ban 59 háza volt 431 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Kálnás, Sáros v. tót falu, Karácsonmező fil. 252 kath., 112 evang., 29 zsidó lak. Két kastély. Rétjei a Tapoly mentiben kövérek. F. u. a Kálnásy nemzetség.”[4]
A községben állt egy barokk-klasszicista kúria is, melyet a Kolosy család építtetett 1898-ban, ezt az 1960-as években elbontották. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 520 | 543 | 547 | 498 |
| Különbség | +4,42 % | +0,73 % | -8,95 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 503 | 498 |
| Eltérés | -0,99 % |
1910-ben 256-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 516 lakosából 512 szlovák volt.
2011-ben 553 lakosából 530 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Kálnássy. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X Hozzáférés: 2009. szeptember 26.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó Archiválva 2024. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kálnás Szlovákia térképén[halott link]
- E-obce.sk Archiválva 2012. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
