Lehecsény

Lehecsény (Leheceni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Kerpenyéd
Rang	falu
Községközpont	Kerpenyéd
Irányítószám	417138
SIRUTA-kód	28228
Népesség
Népesség	314 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	350 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 26′ 48″, k. h. 22° 30′ 59″46.446566, 22.516384
A Wikimédia Commons tartalmaz Lehecsény témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Lehecsény (románul Leheceni) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Bihar-hegységben, a Fekete-Körös egyik ága mellett, Vaskohtól délkeletre fekvő település.

Története

A falut 1588-ban említette először oklevél Lehechien néven.

1600-ban Recheleny (Lechecheny), 1808-ban Lehecsény, 1913 Lehecsény néven írták.

1851-ben Fényes Elek írta a településről.

Bihar vármegyében, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, magas hegyek közé szoritott völgyben, 420 óhitü lakossal, kik közt 42 fazekas. Anyatemplommal.

Földesura a nagyváradi 1. sz. püspökség volt.

1910-ben 565 lakosából 6 magyar, 559 román volt. Ebből 559 görögkeleti ortodox, 6 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.

2002-ben 422 lakosa közül 413 fő (97,9%) román, 9 fő (2,1%) cigány volt.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma 1820-ban épült.
• Fazekasság, kézműipari tevékenységek: Lehecsény falu a vörös agyag megmunkálásának központjaként ismert, ahol még napjainkban is számos hagyományos darabot készítenek, közülük is legismertebbek a lehecsényi edények, melyeket spirálvonallal, körökkel és cakkozással díszítenek. Az egyetlen fazekas, aki ezt a mesterséget ma is a hagyományok szerint végzi Raul Bocse, aki alig 8 éves korában ismerkedett meg a fazekas koronggal, nagyapjának köszönhetően.

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv