Ugrás a tartalomhoz

Radamel Falcao

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radamel Falcao
2016-ban az AS Monaco színeiben.
2016-ban az AS Monaco színeiben.
Személyes adatok
Teljes névRadamel Falcao García Zárate
Születési dátum1986. február 10. (40 éves)
Születési helySanta Marta, Kolumbia
Állampolgárság
Magasság177 cm
Testtömeg73 kg
BecenévTigris (El Tigre)
Posztcsatár
Klubadatok
Jelenlegi klubjaMillonarios
Mezszám9
Junior klubok
IdőszakKlub
2000Kolumbia Lanceros Boyacá
2000–2005Argentína River Plate
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
2005–2009Argentína River Plate90(34)
2009–2011Portugália Porto51(41)
2011–2013Spanyolország Atletico Madrid68(52)
2013–2019Franciaország AS Monaco107(65)
2014–2015→ Anglia Manchester United26(4)
2015–2016→ Anglia Chelsea10(1)
2019–2021török Galatasaray34(19)
2021–2024spanyol Rayo Vallecano71(9)
2024–Kolumbia Millonarios6(1)
Válogatottság2
2007–Kolumbia Kolumbia104(36)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2024. szeptember 8.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2023. március 28.
Radamel Falcao aláírása
Radamel Falcao aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Radamel Falcao témájú médiaállományokat.

Radamel Falcao García Zárate, sokszor csak Radamel Falcao (Santa Marta, 1986. február 10. –) kolumbiai válogatott labdarúgó, posztját tekintve csatár, a Millonarios játékosa. Beceneve El Tigre, azaz a Tigris.

Falcao a kolumbiai Lanceros Boyacá csapatában kezdte pályafutását, majd az argentin River Plate-hez igazolt, akikkel megnyerte a 2007-08-as Clausurát. A következő évben csatlakozott az FC Portóhoz, a Sárkányokkal pedig kétszeres portugál bajnok lett, valamint elhódította az Európa liga 2010–2011-es kiírásának trófeáját, valamint ő lett a sorozat gólkirálya is. 17 góljával rekordot állított fel az egy idényben szerzett gólok tekintetében az Európa-ligában és ő lett a portugál csapat legeredményesebb játékosa a nemzetközi kupaporondon. Ő lett az első kolumbiai játékos aki elnyerte a portugál bajnokság gólkirályi címét.

2011-ben 40.000.000 euróért szerződött a spanyol Atletico Madridhoz és a kisebbik madridi csapattal is megnyerte a második számú európai kupát. Ő az egyetlen játékos a futballtörténelemben aki egymást követő két évben, két különböző csapattal is csúcsra ért az Európa-ligában. Ezúttal is a sorozat gólkirályaként fejezte be az évet, majd sikerült megnyerniük az UEFA-szuperkupát is.

2013 májusában az AS Monaco klubrekordot jelentő 60.000.000 eurót fizetett a játékjogáért, azonban egy súlyos sérülés miatt jó néhány hónapot, és a 2014-es világbajnokságot is ki kellett hagynia. A következő két szezonban kölcsönben megfordult a Manchester Unitedben és a Chelseaben is.

Falcao 2007-ben mutatkozott be hazája válogatottjában, azóta 91 mérkőzésen lőtt 35 góljával ő a kolumbiai válogatott gólrekordere. Részt vett a 2011-es és a 2015-ös Copa Américán is.

Pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klubcsapatokban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lanceros Boyacá

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Falcao a Lanceros Boyacá színeiben kezdett el futballozni, első profi mérkőzésén 1999. augusztus 28-án lépett pályára, mindössze 13 évesen és 199 naposan a kolumbiai másodosztályban.[1] Ezzel ő lett a kolumbiai labdarúgás legfiatalabb debütánsa ezen a szinten.[1] Falcao abban az évben még hét mérkőzésen kapott lehetőséget Hernán Pacheco edzőtől.[2] 2000. július 25-én góllal járult hozzá a Club El Condor 2-0-s legyőzéséhez, ezzel csapata megmenekült a kieséstől.[3] Az itt töltött két év alatt nyolc mérkőzésen két gólt szerzett.[2]

River Plate

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001 februárjában 500 ezer dollárért cserébe igazolt az argentin River Platéhez.[4] Itt először éveken át az ifjúsági ligában, az argentin nyolcadik ligában szerepelt, az első csapatban 2005. március 6-án mutatkozott be a Clausurában az Instituto Atlético Central Córdoba csapat ellen.[5]

A 2005-ös Aperturában már rendszeresen játszott, a hátralevő időszakban hét találkozón hétszer volt eredményes, duplázott a Lanús és az Independiente és a San Lorenzo ellen is.[6] Reinaldo Merlo vezetőedzőtől hét bajnokin kapott lehetőséget, ezeken nyolc gólt szerzett. Novemberben megsérült, hat hónapos kihagyás után csak a következő évben tért vissza a pályára.[7] A 2006-os Aperturában tizenkét bajnokin egyszer volt eredményes. Időközben bemutatkozott a nemzetközi porondon, a Copa Sudamericánában is.[8]

A 2007-es Clausura idején nem ment számára a játék, mindössze nyolc bajnoki kapott lehetőséget és egy Copa Libertadores mérkőzésen játszott. Szeptember 28-án megszerezte első mesterhármasát a Botafogo ellen és betalált a Boca Juniors elleni szuperrangadón is.[9] Az AC Milan 15 millió dollárt fizetett volna érte, azonban Falcao maradt és Diego Simeone irányításával 2008-ban megnyerte a Clausurát.[10]

A 2009-es évet nehezen kezdte a River, a bajnokságban és a nemzetközi porondon is bukdácsolt a csapat, nem úgy Falcao aki 43 góllal gólkirályi címet nyert.

FC Porto

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Falcao a FC Porto mezében 2010-ben

2009–2010

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. július 15-én 5 millió euróért igazolta le a portugál klub,[11] akik a távozó Lisandro López pótlására igazolták le Falcaót.[12] Érdekesség, hogy egy nappal korábban még a kék-fehérek ősi riválisával, az SL Benficával is tárgyalt a lehetséges szerződésről, azonban a lisszaboniak nem fizették ki a River által kért átigazolási díjat.[13] A bajnokság első fordulójában a Paços de Ferreira ellen góllal debütált, csapata döntetlennel kezdte az új idényt.[14] Falcao a következő három bajnokiján is betalált, így azon kevés labdarúgó közé tartozik akik egyaránt betaláltak az első négy portugál bajnokijukon.

Szeptember 15-én bemutatkozott a Bajnokok Ligájában is a Chelsea elleni csoportmérkőzésen.[15] Két héttel később első gólját is megszerezte a kupasorozatban, az Atlético Madrid ellen volt eredményes.[16] December 12-én fontos gólt szerzett a rivális Sporting CP elleni 1–0-ra megnyert rangadón. Ugyancsak a Sportinggal játszottak a kupa negyeddöntőjében 2010. február 2-án, Falcao ekkor kétszer volt eredményes, továbbjutáshoz segítve csapatát.[17] Ugyanebben a hónapban győztes gólt szerzett az Arsenal elleni BL-mérkőzésen. Összesen négy találattal zárta a kupasorozatot.[18] Április 3-án két gólt lőtt a Maritímónak, és már húsz gólnál járt a bajnokságban.[19] Végül 25 találattal második lett a góllövők versenyében, eggyel lemaradva a paraguayi Óscar Cardozo mögött. Az idény utolsó mérkőzésén győztes gólt lőtt a Portugál Kupa döntőjében a Grupo Desportivo Chaves ellen.[20]

Első szezonjában bizonyította tehetségét, összesen 34 alkalommal talált az aktuális ellenfél kapujába, minden tétmérkőzést figyelembe véve.

2010–11
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő idény nagyszerűen indult a számára, gólt szerzett a Portugál Szuperkupa döntőjében, csapata pedig 2–0-s győzelmet aratott a Benfica felett.[21] Első két bajnoki gólját augusztus 22-én a Beia-Mar elleni bajnokin rúgta,[22] majd november 7-én két találattal járult hozzá a címvédő SL Benfica 5–0-s kiütéséhez.[23] December 2-án mesterhármast szerzett a Rapid Wien elleni Európa-liga találkozón, és ő lett a csoportkör gólkirálya hét góllal.

Április 7-én újabb mesterhármast szerzett, ezúttal az orosz Szpartak Moszkva ellen, csapata 5–1-re nyert, Falcao pedig már tíz találatnál járt a sorozatban. A bajnoki címet immár sikerült elhódítaniuk, majd a nemzetközi kupaporondon is a csúcsra értek. A Villarreal CF elleni elődöntőben, majd a SC Braga elleni fináléban is Falcao volt a Porto legjobbja, utóbbi mérkőzést az ő fejes gólja döntötte el, Fredy Guarín beadásából.[24][25] A 2010–2011-es Európa-liga sorozatban 17 góllal lett gólkirály, ezzel megdöntötte Jürgen Klinsmann korábbi 15 gólos rekordját.[26] Második évada során már 37 gólt jegyzett a bajnokságban, így ebben a sorozatban is ő lett a legeredményesebb játékos.

2011 júliusában új szerződése értelmében 45.000.000 €-ra nőtt a kivásárlási ára,[27] a Porto csapata 6,58 millió eurót fizetett a szerződés meghosszabbításáért..[28]

Falcao az FC Porto-ban 2011-ben
„

Falcao nagyszerű játékos, ebben az idényben mindent megnyert ahol játszott és rengeteg gólt lőtt. Egyszer szeretnék vele együtt játszani. Ma ő a kolumbiai futball nagykövete.

 ”

– Lionel Messi

[29]

Atletico Madrid

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2011–2012
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután 2011 nyarán két meghatározó támadóját is eladta az Atlético (Sergio Agüero a Manchester Citybe, Forlán az Interbe igazolt), új csatárt kellett szerezniük. A választás Falcaóra esett, 47 millió eurót fizettek érte a Portónak, 5 évre írt alá. Ezzel ő lett a madridi klub legdrágábban igazolt játékosa.[30] Új csapatában, ahol ismét Diego Simeonéval dolgozhatott együtt, szeptember 10-én mutatkozott be a Valencia ellen 1–0-ra elveszített bajnokin.[31] November 3-án az Udinese Calcio elleni Európa-liga találkozón megszerezte első gólját is a matracosok mezében.[32] 2012. január 21-én a Real Sociedadnak mesterhármast lőtt, február 16-án pedig duplázott a Lazio elleni nemzetközi kupamérkőzésen.[33] Az Európa-liga következő körében a török Beşiktaş ellen is góllal vette ki a részét a továbbjutásból.[34] Április 11-én a rivális Real Madrid ellen először lépett pályára a két csapat rangadóján, de gólja kevésnek bizonyult a 4–1-re győző Real ellen, akiknek színeiben Cristiano Ronaldo mesterhármast szerzett. A Valencia ellen az Európa-liga elődöntőben duplázott, csapata pedig bejutott a sorozat döntőjébe.[35]

A 2011–12-es bajnokságban hozta azt amit elvártak tőle, 34 meccsen 24-szer talált hálóba. Az Európa-liga sorozatban szintén sokat hozzátett a csapata kupagyőzelméhez, 12 gólt lőtt, az Athletic Bilbao elleni döntőn kétszer talált kapuba, a harmadik találatot pedig Diego szerezte. Ő lett az első játékos, aki egymást követő két évben két különböző klubbal nyerte meg a sorozatot.[36]

„ Falcao egy fantasztikus játékos, kiváló ember, öröm nézni, hogy ennyire jól megy neki az Atléticóban. ”

– José Mourinho

2012–2013
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2012–13-as szezon is remekül kezdődött számára. A 2. és 9. forduló közt minden meccsen betalált, összesen tízszer. A 10. és 14. forduló közti öt mérkőzésen egyszer talált csupán be, a Sevilla elleni 4–0-s siker alkalmával.[37]

A 15. fordulóban a Deportivo elleni 6–0-s győzelem alkalmával öt gólt lőtt, melyet Spanyolországban Fernando Morientes óta nem sikerült másnak elérnie.[38] Az egy héttel utána következő, Barcelona elleni bajnokin idegenben vezetést szerzett, de csapata végül 4–1-re kikapott.

2013-ban első bajnoki gólját a Real Zaragoza elleni, január 13-án rendezett mérkőzésen érte el, melyet 2–0-ra nyertek meg, ezt követően egymás után három bajnoki mérkőzésen is gólt szerzett.[39]

Falcao a győzelmet ünnepli a 2011–12-es Európa-liga győzelem után

A 2012–13-as szezont három trófeával zárta csapatával együtt. Az Európa-liga mellett – melynek ismét gólkirálya lett 12 góllal – az UEFA-szuperkupát,[40] és a Copa del Reyt is megnyerték.[41] Az előbbi döntőjében a Chelsea ellen mesterhármast szerzett. Az idény végén a AS Monacóhoz igazolt.

Monaco

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Falcao mérkőzés előtt a AS Monacoban 2014-ben

2013. május 31-én jelentette be a Monaco, hogy 5 évre szerződteti, mintegy 60 millió euróért, ami további 18 millió bónusszal nőhet bizonyos feltételek teljesülésével.[42][43][44] Falcao ötéves szerződést írt alá.[42] Szerződtetésekor úgy nyilatkozott, hogy döntését nagyban befolyásolta, hogy Thierry Henry nyomdokaiba léphetett.[45]

2013–2014
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ligue 1-ben a Bordeaux ellen debütált, és a 88. percben gólt szerzett. Győztes gólt szerzett többek közt a Montpellier,[46] a Lyon,[47] és a Lorient ellen, de fontos találatot jegyzett a Olympique Marseille,[48] és az Evian ellen is.[49] November 27-én azonban súlyos sérülést szenvedett, ami miatt a 2014-es brazíliai világbajnokságot is ki kellett hagynia.[50]

2014–2015

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014 júliusában megkezdhette a teljes értékű edzésmunkát, és mint egy hat hónapos kihagyás után a Emirates-kupán tért vissza.[51] A Valencia elleni találkozón a 72. percben váltotta Dimitar Berbatovot.[52] Másnap egy órát játszott az Arsenal ellen és ő szerezte a találkozó egyetlen gólját.[53]

2014. augusztus 10-én lépett pályára először bajnokin sérülése után, Lucas Ocampos cseréjeként állt be az 59. percben, majd büntetőből gólt szerzett.[54] Győztes gólt szerzett a Nantes ellen, két héttel később azonban már távozásáról pletykáltak mikor a Lille elleni bajnokit csak Vagyim Vasiljev tulajdonos mellől nézte végig.[55]

Manchester United

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Falcao a Manchester Unitedben 2015-ben

A 2014–15-ös szezont a Manchester Unitedben töltötte kölcsönben, miután 2014. szeptember 1-jén aláírta szerződését a manchesteri klubhoz, aminek értelmében az idény végén 43 millió fontért végleg csapatot válthat.[56] The deal saw him earn £265,000-a-week at the club.[57] Érdekesség, hogy a Manchester City az utolsó pillanatokban állt el az üzlettől, miután sokallták a kivásárlási árat.[56] Érkezését másnap jelentették be hivatalosan,[58] Falcao pedig úgy nyilatkozott, hogy több évre érkezett és a klub legendájává szeretne válni.[59]

Szeptember 14-én debütált az Old Traffordon, az utolsó 23 percre állt be csereként. A klub szurkolói biztató tapssal és nevének skandálásával fogadták.[60] Első gólját október 5-én az Everton ellen szerezte.[61] December 20-án először volt kezdő, és gólt is szerzett az Aston Villa ellen, hat nap múlva pedig gólpasszt adott Wayne Rooneynak a Newcastle United elleni 1–1-es döntetlen alkalmával.[62] Jövője kétségessé vált mikor menedzsere, Jorge Mendes kijelentette, hogy a következő szezont egy másik, a világ legnagyobb klubjában kezdi meg.

2014. március 10-én pályára lépett a Tottenham ellen,[63] azonban pár nap múlva Louis van Gaal a tartalékok közé száműzte, amiért több egykori labdarúgó is kritizálta a csapat menedzserét, mondván tiszteletlenül bánt a kolumbiaival.[64] Az idény során 26 bajnoki találkozón négy gólt szerzett.

Chelsea

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Falcao a Chelsea mezében az Arsenal elleni bajnokin 2015-ben

2015. július 3-án a Chelsea vette kölcsön Falcaót, azzal a kitétellel, hogy az idény végén végleg megvásárolhatja 38 millió fontért.[65] Az üzlet részeként került Mario Pašalić a hercegségbeli klubhoz,[66] míg Juan Cuadrado személyében honfitársa is akadt a londoni öltözőben. Az Arsenal elleni Community Shield-mérkőzésen debütált, Loïc Rémy helyett állt be a félidőben,[67] ennek ellenére a Chelsea 1–0-ra elvesztette a döntőt. Augusztus 29-én szerezte első gólját a Crystal palace ellen.[68] Mindössze 9 bajnokinál, és egy gólnál járt mikor az egyik edzésen súlyos sérülést szenvedett,[69] és az idény hátralevő részét ki kellett hagynia.[70] Az idény végén visszatért az AS Monacohoz.

Újra Monaco

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2016–17 szezon
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szezon elején sérülés miatt egy hónapot ki kellett hagynia, első gólját a 10. fordulóban szerezte a bajnokságban a Montpellier 6–2-es legyőzése alkalmával büntetőből.[71] 2016. november 5-én a Nancy elleni bajnokin kétszer talált a hálóba, csapata 6–0-s győzelmet aratott. Három nappal korábban a Bajnokok Ligája csoportkörében mesterhármast szerzett az orosz CSZKA Moszkva ellen.[72] December 10-én a bajnokságban is meglőtte az első monacói mesterhármasát a Bordeaux elleni 4–0-s siker alkalmával. Ezzel a szezonbeli első 15 tétmérkőzésén 14 gól állt a neve mellett, ebből 10-et szerzett a Ligue 1-ben, mindössze 579 percnyi játékidő alatt, ami 58 percenkénti gólátlagot jelentett.[73] A Francia Ligakupa elődöntőjében az ő góljával jutott be a csapata a döntőbe, miután kiejtette a Nancyt.[74] Február 4-én két góllal járult hozzá a Nice elleni 3–0-s győzelemhez.[75] A következő fordulóban, február 11-én a Metz ellen ismét duplázott, a Monaco pedig 5–0-ra megnyerte a mérkőzést.[76]

A Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének első mérkőzésén az Etihad Stadionban mérkőztek a Manchester City-vel február 21-én. A hazaiak 5–3-ra győztek, Falcao kétszer is eredményes volt és kihagyott egy tizenegyest.[77]

A negyeddöntő második mérkőzésén is betalált, a Monaco 3–1-re győzött hazai pályán a német Borussia Dortmund ellen és 2004 óta először bejutott az elődöntőbe.[78] Ott az olasz Juventus következett, akik kettős győzelemmel búcsúztatták Falcaóékat és jutottak a döntőbe. A bajnokságban a Monaco nagyszerű teljesítményt nyújtva állt a tabella élén és 2017. május 17-én a Saint-Étienne elleni sikerrel bebiztosították a klub történetének nyolcadik bajnoki címét.[79] Falcao az összes tétmérkőzést figyelembe véve 30 gólt szerzett és adott hat gólpasszt. A szezon végén 2020 nyaráig meghosszabbította szerződését.[80]

Galatasaray

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2019. szeptember 2-án a török bajnok Galatasaray szerződtette, miután lejárt a szerződése a Monacónál. A kolumbiai csatár hároméves szerződést írt alá új klubjához.[81] Az ezt megelőző napon mintegy 25 000 rajongó fogadta őt az Atatürk nemzetközi repülőtéren. Szeptember 13-án, a Kasimpasa elleni 1–0-s hazi győztes bajnokin mutatkozott be az isztambuli csapatban, és ő szerezte együttese gólját.[82][83] December 17-én a Tuzlaspor elleni Török Kupa-mérkőzésen is eredményes volt, csapata pedig továbbjutott, annak ellenére, hogy az odavágón kétgólos vereséget szenvedett.[84] December 28-án, az Antalyaspor elleni 5–0-s győzelem során ismét eredményes volt.[85] Az új évben március 1-jén, a Gençlerbirliği elleni 3–0-s győzelem alkalmával szerezte első találatát.[86] Első idényében összesen 22 tétmérkőzést játszott a Bajnokok Ligájában is résztvevő klub színeiben és 11 gólt szerzett.

A 2020–2021-es szezonban egy séróülés miatt 17 tétmérkőzésen tudott csapata segítségére lenni, ezeken pedig kilenc alkalommal volt eredményes. Április 11-én a Galatasaray egyik edzésén ütközött csapattársával, Kerem Aktürkoğluvel, aminek következtében arccsonttörést szenvedett.[87] Az edzéseket két héttel később, speciális arcvédő maszkban kezdhette meg.[88]

A csapatnál töltött első két szezonja során összesen 49 tétmérkőzést volt kénytelen kihagyni különböző sérülések miatt.[89]

2021. szeptember 1-jén a Galatasaray és Falcao közös nyilatkozatban jelentette be, hogy a klub felbontotta a csatár szerződését. A kolumbiai játékos Isztambulban töltött idejére főként a sérülések nyomták rá a bélyegüket. Mindent egybevetve összesen 74 alkalommal lépett pályára a Süper Ligben, csapata ez idő alatt lejátszott 98 tétmérkőzéséből ötvenötöt kihagyott.[90]

Rayo Vallecano

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2021. szeptember 1-jén az is hivatalossá vált, hogy Falcao nyolc év után visszatér a spanyol élvonalba, ahol a Rayo Vallecanóhoz írt alá.[91]

A válogatottban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utánpótlás válogatottakban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Falcao a kolumbiai U17-es válogatott tagjaként részt vett a 2001-es dél-amerikai utánpótlás tornán, ahol négy mérkőzésen lépett pályára és egy gólt lőtt, Bolívia ellen.[92] Az U20-as korosztályban először a Simón Bolívar emlékére rendezett tornán játszott 2003-ban.[93] Részt vett a 2004-es Touloni Ifjúsági Tornán ahol egy gólt szerzett.[94] 2005-ben szerepelt az U20-as dél amerikai tornán[95] és a FIFA World Youth Championshipen is, a két eseményen három gólt ért el.[96]

2011-es Copa América

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2011-es Copa Américát Argentínában rendezték. Falcao betalált Costa Rica és Bolívia ellen is, Kolumbia pedig csoportelsőként jutott tovább.[97] A Peru elleni negyeddöntőben büntetőt hibázott, csapata pedig kiesett.[98]

2014-es világbajnokság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Falcao Kolumbia mezében 2013-ban

A 2014-es világbajnoki selejtezők alatt is csapata legeredményesebb játékosa volt, 9 góllal a selejtezősorozat gólkirálya lett.[99] A brazíliai tornát súlyos sérülés miatt ki kellett hagynia,[100] a kolumbiai válogatott a negyeddöntőben búcsúzott a házigazda ellen.

2015-ös Copa América

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2015-ös chilei Copa Americán a világbajnoki negyeddöntős Kolumbia, többek közt Falcaoval, James Rodríguezzel, Jackson Martínezzel a soraiban már a negyeddöntőben kiesett, miután június 26-án kikaptak Argentínától.[101] A következő évben megrendezett, centenáriumi Copát sérülése és rossz formája miatt hagyta ki, miután a bő keretbe sem került be.

2007-ben szerepelt először Kolumbia válogatottjában, eddigi 64 meccsén 26 gólt lőtt, amivel a válogatott történetének legeredményesebb góllövője.[102]

Magánélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Falcao aláírása

Édesapja, Radamel García is profi labdarúgó volt, Kolumbiában és Venezuelában játszott, utóbbi országban élt ötéves koráig Falcao is. Ebben az időszakban kipróbálta a baseballt.

Keresztnevét a nyolcvanas évek legendás játékosa, Paulo Roberto Falcão után kapta, apja iránti tiszteletből pedig szívesen használja középső nevét az interjúkban. Felesége Lorelei Taron argentin énekes,[103][104] első gyermekük, Dominique García Taron 2013. augusztus 13-án,[105] míg második lányuk, Desirée García Taron 2015 februárjában született.[106] Falcao keresztény vallású.[107]

Sikerei, díjai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
River Plate
FC Porto
Atletico Madrid
AS Monaco
Kolumbia
Egyéni
Rekordjai

Statisztika

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klubcsapatokban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Falcao az FC Portóban 2011-ben

2024. szeptember 20. szerint[117][118]

Klub Szezon Bajnokság Kupa[a] Ligakupa[b] Nemzetközi Egyéb Összes
LigaMérk.GólokMérk.GólokMérk.GólokMérk.GólokMérk.GólokMérk.Gólok
Lanceros Boyacá 1999 Categoría Primera B 10——00—10
2000 Categoría Primera B 102——0000102
Összesen 112——0000112
River Plate 2004–05 Primera División 40——00—40
2005–06 Primera División 77——00—77
2006–07 Primera División 203——3[c]0—233
2007–08 Primera División 2711——12[c]8—3919
2008–09 Primera División 3213——6[c]3—3816
Összesen 9034——2111—11145
Porto 2009–10 Primeira Liga 282555208[d]4004334
2010–11 Primeira Liga 2216330016[e]181[f]14238
2011–12 Primeira Liga 100000001[f]020
Összesen 514188202422218772
Atlético Madrid 2011–12 La Liga 342410—15[e]12—5036
2012–13 La Liga 342842—2[e]11[g]34134
Összesen 685252—1713139170
Monaco 2013–14 Ligue 1 1792200——1911
2014–15 Ligue 1 320000——32
2016–17 Ligue 1 2921212110[d]7—4330
2017–18 Ligue 1 261810335[d]31[h]03624
2018–19 Ligue 1 331511005[d]0—3916
Összesen 10865645420101014083
Manchester United (kölcsönben) 2014–15 Premier League 2643000——294
Chelsea (kölcsönben) 2015–16 Premier League 1010010001[i]0121
Galatasaray 2019–20 Süper Lig 161031—3[d]0—2211
2020–21 Süper Lig 17900—1[e]0—189
2021–22 Süper Lig 1000—2[j]0—30
Összesen 3424310060—4325
Rayo Vallecano 2021–22 La Liga 22630———256
2022–23 La Liga 27220———292
2023–24 La Liga 22143———264
Összesen 71993———8012
Millonarios 2024 Categoría Primera A 5100———51
Karrier összesen 474228341884885654609310
Jegyzetek
  1. ↑ Tartalmazza: Portugál Kupa, Spanyol Kupa, Francia Kupa, Angol Kupa, Török Kupa
  2. ↑ Tartalmazza: Portugál Ligakupa, Francia Ligakupa, Angol Ligakupa
  3. 1 2 3 Mérkőzése(i) a Copa Libertadoresben
  4. 1 2 3 4 5 Mérkőzése(i) a Bajnokok Ligájában
  5. 1 2 3 4 Mérkőzése(i) az Európa Ligában
  6. 1 2 Mérkőzése(i) a Portugál Szuperkupában
  7. ↑ Mérkőzése(i) az UEFA-szuperkupában
  8. ↑ Mérkőzése(i) a Francia Szuperkupában
  9. ↑ Mérkőzése(i) a Community Shieldben
  10. ↑ Mérkőzése(i) a Bajnokok Ligájában: (egy mérkőzés) és az Európa Ligában (egy mérkőzés)

A válogatottban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frissítve: 2024. szeptember 20.[119]

COL Kolumbia
ÉvMérk.Gólok
200782
200851
200992
201041
201184
201275
201395
201431
201594
201620
201763
2018114
201982
202021
202160
202251
202320
Összesen10436

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Montes, Jimmy; Ascencio, José Orlando (2010. február 20.). "En Colombia se vive la 'Falcaomanía'". El Tiempo (spanyol nyelven). Colombia. Hozzáférés: 2012. december 26. {{cite news}}: Unknown parameter |last-author-amp= ignored (|name-list-style= suggested) (súgó); Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  2. 1 2 Marín S., William J. (2012. április 12.). "Radamel Falcao García jugó en la Segunda División en Colombia" (spanyol nyelven). División Mayor del Fútbol Profesional Colombiano. 2012. november 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 26. {{cite web}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  3. ↑ "Lanceros frenó al Cóndor". El Tiempo (spanyol nyelven). 2000. április 25. Hozzáférés: 2012. december 26. {{cite news}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  4. ↑ Varsky, Juan Pablo (2007. október 1.). "San Falcao, la experiencia religiosa a la que se aferra River". La Nación (spanyol nyelven). Buenos Aires. Hozzáférés: 2012. december 26. {{cite news}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)[halott link]
  5. ↑ "River ganó con autoridad y sigue arriba". ESPN. 2005. március 6. Hozzáférés: 2016. március 19.
  6. ↑ "Falcao hizo festejar a River". Infobae (spanyol nyelven). 2005. október 3. 2012. december 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 26. {{cite news}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  7. ↑ "River Plate perdió a Falcao García para el resto del Apertura 2005" (spanyol nyelven). Radio Cooperativa. 2005. november 23. Hozzáférés: 2012. december 26. {{cite news}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  8. ↑ "Eliminan a River". Los Tiempos (spanyol nyelven). Bolivia. 2006. október 12. 2014. február 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 26. {{cite news}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  9. ↑ "River gana el clásico y Pasarella respira". El País (spanyol nyelven). Uruguay. 2007. október 7. 2007. október 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 26. {{cite news}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó); Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  10. ↑ Sica, Gregory (2008. július 2.). "Madrid, Man United Chase Falcao". Goal.com. Hozzáférés: 2012. december 26.
  11. ↑ "Acordo de princípio para a compra do atleta Falcao" (PDF). FC Porto (portugál nyelven). 2009. július 19. 2010. december 31. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 12. {{cite web}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  12. ↑ "Acordo com o Lyon para a transferência de Lisandro" (portugál nyelven). FC Porto. 2010. július 7. 2009. július 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 12. {{cite web}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  13. ↑ Benfica desiste de Falcão | scn sportcanal[halott link]. Scn.pt. Retrieved 10 May 2012.
  14. ↑ "P. Ferreira 1–1 FC Porto". footballzz.co.uk. 2008. augusztus 16. Hozzáférés: 2010. december 12.[halott link]
  15. ↑ "Match details / line-up: Chelsea FC – FC Porto (Champions League 2009/2010)". worldfootball.net. 2009. szeptember 15. Hozzáférés: 2010. december 15.
  16. ↑ "Match details / line-up: FC Porto – Atlético Madrid (Champions League 2009/2010)". worldfootball.net. 2009. szeptember 30. Hozzáférés: 2010. december 15.
  17. ↑ "FC Porto 5–2 Sporting". footballzz.co.uk. 2010. február 2. 2014. május 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 12.
  18. ↑ "Match details / line-up: FC Porto – Arsenal FC (Champions League 2009/2010)". worldfootball.net. 2010. február 17. Hozzáférés: 2010. december 15.
  19. ↑ "Doblete de Falcao García en la victoria del Porto contra Marítimo en el fútbol portugués" (spanyol nyelven). El Tiempo. 2009. április 3. Hozzáférés: 2010. december 15. {{cite web}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  20. ↑ "Chaves 1–2 FC Porto". footballzz.co.uk. 2010. május 16. Hozzáférés: 2010. december 12.[halott link]
  21. ↑ "FC Porto 2–0 Benfica". footballzz.co.uk. 2010. augusztus 8. 2014. május 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 12.
  22. ↑ "FC Porto 3–0 Beira-Mar". footballzz.co.uk. 2010. augusztus 22. 2014. május 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 12.
  23. ↑ "FC Porto 5–0 Benfica". footballzz.co.uk. 2010. november 7. 2014. május 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 12.
  24. ↑ "Prolific Falcao leads Porto to glory". ESPN Soccernet. 2011. május 18. 2011. május 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 24. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  25. ↑ "Falcao: o primeiro "hat-trick" de dragão ao peito" (portugál nyelven). maisfutebol.iol.pt. 2010. december 2. 2012. március 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 12. {{cite web}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  26. ↑ "Falcao record as Porto progress". ESPN. 2011. május 5. 2012. október 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 10. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  27. ↑ "COMUNICADO" (PDF) (portugál nyelven). FC Porto official site. 2011. július 14. 2011. december 24. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 19. {{cite web}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  28. ↑ "RELATÓRIO E CONTAS CONSOLIDADO 1º SEMESTRE 2011/2012" (PDF) (portugál nyelven). FC Porto. 2012. február 29. 2012. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. március 22. {{cite web}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  29. ↑ "Radamel Falcao profile". ESPN. Retrieved 17 May 2014
  30. ↑ "Atleico sign striker Radamel Falcao from Porto for £34.7m". The Guardian. 2011. augusztus 18. Hozzáférés: 2011. augusztus 20.
  31. ↑ Página oficial de la mejor liga del mundo, la liga BBVA Archiválva 2012. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben. LigaBBVA.com. Retrieved 22 September 2011.
  32. ↑ Report: Atlético Madrid v Udinese – UEFA Champions League – ESPN Soccernet Archiválva 2011. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. Soccernet.espn.go.com (3 November 2011). Retrieved 10 May 2012.
  33. ↑ UEFA Europa League 2012 – Lazio-Atlético –. Uefa.com. Retrieved 10 May 2012.
  34. ↑ UEFA Europa League 2012 – Beşiktaş-Atlético –. Uefa.com (15 March 2012). Retrieved 10 May 2012.
  35. ↑ "Atlético in control against rivals Valencia". UEFA. 2012. április 19.
  36. ↑ "Falcao at double as Atlético march to title". UEFA. 2012. május 9.
  37. ↑ "Liga – Brilliant Falcao grabs late win for Atletico". Yahoo Sport. 2012. október 21.
  38. ↑ "Soccer-Five-goal Falcao hails unforgettable La Liga night". Yahoo Sports. 2012. december 9. 2012. december 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. november 6. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  39. ↑ "Radamel Falcao helped Atletico Madrid defeated Real Betis 2–0". Msn.foxsports.com. 2013. január 18. Hozzáférés: 2013. május 13.
  40. ↑ "Falcao fires Atlético to Super Cup glory". UEFA. 2012. augusztus 31.
  41. ↑ "Atleti stun Real in extra time". FIFA.com. 2013. május 17. 2013. november 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 24. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  42. 1 2 "Falcao pens five-year deal with ambitious Monaco". UEFA.com. 2013. május 11. Hozzáférés: 2013. június 1.
  43. ↑ "Monaco confirm £50m Falcao signing". ESPN.co.uk. 2013. május 31. 2013. október 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 31.
  44. ↑ "Monaco owner announces Falcao signing". FIFA.com. 2014. február 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. június 1. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  45. ↑ "AS Monaco : Falcao a signé grâce à Thierry Henry !His first ever goal for As Monaco was in a friendly match against" (francia nyelven). But! Football Club. 2013. június 2. 2015. szeptember 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. június 6.
  46. ↑ "Soccer-Riviere outshines Falcao with hat-trick as Monaco cruise – Yahoo Sports". Sports.yahoo.com. 2013. augusztus 18. 2013. október 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. november 15. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  47. ↑ "PSG stay unbeaten, top after controversial draw – Yahoo!7 Sport". Au.sports.yahoo.com. 2013. október 28. Hozzáférés: 2013. november 15.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  48. ↑ "Radamel Falcao on target as Monaco beat Marseille to top the table | Football". The Guardian. Hozzáférés: 2013. november 15.
  49. ↑ "Falcao strikes back as Monaco avoid third defeat – Football | The Star Online". Thestar.com.my. 2013. november 9. 2013. november 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. november 15.
  50. ↑ "Exámenes médicos indican que Falcao se perdería el Mundial – Chilevisión – Te Ve de Verdad". Chilevision.cl. 2014. január 23. 2016. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 14.
  51. ↑ Radamel Falcao regresa a la canchas despúes de seis meses Archiválva 2014. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. ComuTricolor.com (17 July 2014). Retrieved on 8 November 2015.
  52. ↑ "Valencia 2–2 Monaco – Report". Arsenal.com. 2014. augusztus 2.
  53. ↑ "Arsenal 0 – 1 Monaco". Arsenal.com. 2014. augusztus 4.
  54. ↑ "Monaco 1–2 Lorient". BBC Sport. 2014. augusztus 10. Hozzáférés: 2014. szeptember 2.
  55. ↑ "Monaco 1–1 Lille". BBC Sport. 2014. augusztus 30. Hozzáférés: 2014. szeptember 2.
  56. 1 2 Stone, Simon (2014. szeptember 1.). "Radamel Falcao: Man Utd agree transfer deadline day loan move". BBC Sport. Hozzáférés: 2014. szeptember 1.
  57. ↑ "Radamel Falcao: Is his time at Manchester United running out?". BBC Sport. No. BBC Sport. BBC Sport. 2015. február 17. Hozzáférés: 2015. február 17.
  58. ↑ "Manchester United sign Falcao on loan". Manchester United F.C. 2014. szeptember 2. Hozzáférés: 2014. szeptember 2.
  59. ↑ "Falcao: I want to stay at Manchester United for many years". Goal.com. Goal.com. 2014. szeptember 11. Hozzáférés: 2014. szeptember 17.
  60. ↑ "Falcao thanks United fans for warm welcome". Manchester United Official Website. 2014. szeptember 15. Hozzáférés: 2014. szeptember 17.
  61. ↑ Henson, Mike (2014. október 5.). "Man Utd 2–1 Everton". BBC Sport. Hozzáférés: 2014. október 5.
  62. ↑ "Manchester United 3–1 Newcastle United". BBC Sport. 2014. december 26. Hozzáférés: 2015. január 6.
  63. ↑ "Radamel Falcao: Man Utd striker faces Tottenham Under-21s". BBC Sport. 2015. március 10. Hozzáférés: 2015. március 10.
  64. ↑ Falcao 'Turun Kelas' ke MU U-21, Van Gaal Dikecam
  65. ↑ "Falcao's Chelsea loan deal from Monaco 'sets transfer fee at £38million'". Belfast Telegraph. Hozzáférés: 2016. január 26.
  66. ↑ "Radamel Falcao: Chelsea sign Monaco striker on loan". BBC Sport (British Broadcasting Corporation). 2015. július 3. Hozzáférés: 2015. július 3.
  67. ↑ Cryer, Andy (2015. augusztus 2.). "Arsenal 1–0 Chelsea". BBC Sport. Hozzáférés: 2015. augusztus 2.
  68. ↑ Rose, Gary (2015. augusztus 29.). "Chelsea 1–2 Crystal Palace". BBC Sport. Hozzáférés: 2015. augusztus 29.
  69. ↑ "Chelsea's Falcao out for 'few weeks,' Ivanovic, Pedro resume training". ESPNFC.com. Hozzáférés: 2016. január 26.
  70. ↑ "Radamel Falcao's latest injury 'very serious' - Guus Hiddink". ESPNFC.com. Hozzáférés: 2016. január 26.
  71. ↑ "Ligue 1: gólfesztivál Monacóban, a visszatérő Falcao is betalált". Nemzeti Sport. 2016. október 21.
  72. ↑ "Falcao highlights Monaco ambition after Nancy thrashing". www.goal.com. 2016. november 5.
  73. ↑ "EL TIGRE FALCAO BACK ON PROWL FOR MONACO". ligue1.com. 2016. december 11.
  74. ↑ "Francia Ligakupa: bohózatba illő Falcao-góllal döntős a Monaco". Nemzeti Sport. 2017. január 25.
  75. ↑ "Ligue 1: Falcao-dupla a derbin, már 100 gólos a Monaco". Nemzeti Sport. 2017. február 4.
  76. ↑ "Ligue 1: Falcao duplázott, de volt nála is jobb a Monacóban". Nemzeti Sport. 2017. február 11.
  77. ↑ "Nyolc gól Manchesterben, csodálatos City-fordítás". Nemzeti Sport. 2017. február 21.
  78. ↑ "Monaco 3-1 Dortmund". The Guardian. 2017. április 19.
  79. ↑ "Ligue 1: a rekordelső elleni sikerével bajnok a Monaco!". Nemzeti Sport. 2017. május 17.
  80. ↑ "Végre egy Monaco-klasszis, aki marad". Rangado.hu. 2017. június 2.[halott link]
  81. ↑ "Falcao távozott a Monacótól, Bakayoko visszatért". digisport.hu. 2019. szeptember 2. 2019. szeptember 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 2.
  82. ↑ "Falcao Scores In Galatasaray Debut". beIN SPORTS USA. 2019. szeptember 13. Hozzáférés: 2020. május 27.
  83. ↑ Kinsella, Nizaar (2019. október 10.). "'Falcao needs time' - Misfiring Galatasaray striker backed to come good by ex-Fenerbahce star Tuncay". Goal.com. Hozzáférés: 2020. május 27.
  84. ↑ "Tuzlaspor vs. Galatasaray - Turkish Cup - Match Report". us.soccerway.com. 2019. december 17. Hozzáférés: 2020. szeptember 15.
  85. ↑ "Falcao Brace For Galatasaray Against Antalyaspor". beIN SPORTS USA. 2019. december 28. Hozzáférés: 2020. május 27.
  86. ↑ "Galatasaray vs Gençlerbirliği 3-0 - Match Report". FOX Sports. 2020. március 1. Hozzáférés: 2020. szeptember 15.
  87. ↑ "Medical Park Sağlık Raporu: Radamel Falcao - Kerem Aktürkoğlu". Galatasaray.org. Hozzáférés: 2021. szeptember 1.
  88. ↑ "Galatasaray'da Radamel Falcao özel maskeyle antrenmana çıktı". www.hurriyet.com.tr. Hozzáférés: 2021. szeptember 1.
  89. ↑ "Falcao, Galatasaray'da 49. maçını kaçırdı". www.sporx.com. Hozzáférés: 2021. szeptember 1.
  90. ↑ "Galatasaray'dan ayrılan Falcao için şoke eden sayılar! 43 maça çıktı, 55 maç kaçırdı..." www.hurriyet.com.tr. Hozzáférés: 2021. szeptember 1.
  91. ↑ "La Liga: Radamel Falcao nyolc év után visszatér Madridba". Nemzeti Sport Online. Hozzáférés: 2021. szeptember 1.
  92. ↑ "Un castigo demasiado alto" (spanyol nyelven). El Tiempo. 2001. március 4. Hozzáférés: 2016. március 19.
  93. ↑ "La Sub-17 se concentra para torneo internacional en Venezuela" (spanyol nyelven). Colombia.com. 2003. január 7. Hozzáférés: 2016. március 19.
  94. ↑ Zea, Antonio (2005. június 15.). "Tournoi Espoirs de Toulon 2004". RSSSF. Hozzáférés: 2016. március 19.
  95. ↑ "Colombia 5 - Bolivia 0: Café dulce para Rodallega" (spanyol nyelven). Colombia.com. 2005. január 13. Hozzáférés: 2016. március 20.
  96. ↑ "Falcao's profile at FIFA.com". 2016. március 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. november 3. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  97. ↑ "Colombia vence a Bolivia 2–0 y va a cuartos de final en Copa América" (spanyol nyelven). CNN. Reuters. 2011. július 10. Hozzáférés: 2015. május 24. {{cite news}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  98. ↑ "Perú venció 2–0 a Colombia y jugará las semifinales de la Copa América" (spanyol nyelven). RPP. 2015. július 18. Hozzáférés: 2015. május 24. {{cite news}}: Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
  99. ↑ "Top scorers". FIFA. 2014. július 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. október 16. {{cite news}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  100. ↑ Drayton, John (2014. május 26.). "Radamel Falcao trains with Colombia squad ahead of 2014 World Cup | Mail Online". Dailymail.co.uk. Hozzáférés: 2014. június 14.
  101. ↑ "Colombia captain Falcao dropped for Argentina clash". Yahoo. 2015. június 26. 2015. június 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. november 3.
  102. ↑ "Felkészülés: Morata a hajrában egyenlített Kolumbia ellen". Nemzeti Sport. 2017. június 7.
  103. ↑ Hashim, Ash (2013. április 4.). "Atletico Madrid's Falcao and Liverpool's Pepe Reina embrace fatherhood". Yahoo! Sports Singapore. Hozzáférés: 2013. május 13.
  104. ↑ "Falcao to become a father". MARCA.com. 2013. március 23. Hozzáférés: 2013. május 13.
  105. ↑ "Falcao celebra el nacimiento de su hija Dominique García con foto en Instagram". NTN24. 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. november 15.
  106. ↑ "@falcao on instagram : Mi princesa Desirée..."
  107. ↑ "For Mata and Falcao, a Fresh Start and an Early Finish".
  108. ↑ "Opportunity knocks again for Radamel Falcao". 2005. május 16. 2016. február 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 6. {{cite news}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  109. ↑ "South American Team of the Year". 2009. január 16. Hozzáférés: 2015. március 10.
  110. ↑ "Falcao awarded the Portuguese Golden Ball". AtléticoFans. 2012. február 7. Hozzáférés: 2016. február 8.
  111. ↑ "Atletico Madrid v Athletic Bilbao – UEFA Europa League Final". Zimbio. 2012. május 8. Hozzáférés: 2014. szeptember 12.
  112. ↑ "FIFA FIFPRO WORLD XI 2012". 2013. június 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. január 26.
  113. ↑ "GLOBE SOCCER AWARDS 2012". Globe Soccer. Hozzáférés: 2016. március 22.
  114. ↑ Frank Ballesteros. "Colombia - Record International Players". RSSSF. Hozzáférés: 2015. november 4.
  115. ↑ "Seventeen-goal Falcao signs off with record". 2011. május 18. Hozzáférés: 2016. február 8.
  116. ↑ Saffer, Paul (2015. augusztus 11.). Messi, Alves among Super Cup Record-Breakers. UEFA.
  117. ↑ Radamel Falcao adatlapja a Soccerway oldalon (angolul)
  118. ↑ "Radamel Falcao García - Club matches". WorldFootball.net. Hozzáférés: 2016. április 2.
  119. ↑ García, Radamel Falcao adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon (angolul)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Radamel Falcao
A Wikimédia Commons tartalmaz Radamel Falcao témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Radamel_Falcao&oldid=28872117”