Stara Sušica
| Stara Sušica | |
 | |
| A Frangepán-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Ravna Gora |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Anđelko Florijan |
| Irányítószám | 51314 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 205 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 730 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 34″, k. h. 14° 59′ 42″45.376033°N 14.994920°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 34″, k. h. 14° 59′ 42″45.376033°N 14.994920°E | |
 | |
Stara Sušica falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Ravna Gorához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fiumétól 44 km-re, községközpontjától 5 km-re keletre, a horvát Hegyvidék középső részén, az A6-os autópálya mellett fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sušica történetéről csak nagyon kevés forrással rendelkezünk. A település vagy annak nagyobb része egykor nemesi birtok volt. A mai Frangepán kastély helyén a török korban kisebb erősség állt. A sorozatos török betörések miatt a lakosság a Kulpán túlra, a mai Szlovénia területére menekült. 1568-ban a település templomát felgyújtotta a török, a várat azonban nem tudta elfoglalni. A veszély elmúltával a 17. században a lakosság lassan visszaköltözött. A 19. században a patak mellé üveggyár épült, feljebb a mai híd magasságában pedig fűrészmalom működött. Az iskola épülete 1884-ben épült. Lakói többnyire nem földművesek, hanem iparosok, asztalosok, bognárok, üveggyári és fűrésztelepi munkások voltak.[2] A településnek 1857-ben 487, 1910-ben 458 lakosa volt. A falu a trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Vrbovskoi járásához tartozott. A kastély a 19. század végén és a 20. század elején kapta mai formáját. A falunak 2011-ben 264 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 487 | 520 | 467 | 432 | 493 | 458 | 488 | 434 | 445 | 434 | 418 | 375 | 345 | 351 | 292 | 264 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Frangepán kastély helyén néhány forrás szerint vár volt. A 19. században Laval Nugent gróf vásárolta meg. 1890-ben Felix és Josip Neuberger fiumei kereskedők tulajdona lett, akik romantikus stílusban építették át. Ma gyermeküdülő működik benne.[5]
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnáját 1874-ben építették. Egyhajós épület sokszög záródású szentéllyel. Harangtornya a bejárati homlokzat felett magasodik.[6]
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ "Okolna mjesta-Stara Sušica" (horvát nyelven). www.tz-ravnagora.hr. 2012. június 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 12.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 12.
- ↑ "Znametinosti-Frankopanski dvorac-Stara Sušica" (horvát nyelven). www.tz-ravnagora.hr. 2012. március 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 12.
- ↑ "Znametinosti-Kapelica Sv. Antuna-Stara Sušica" (horvát nyelven). www.tz-ravnagora.hr. Hozzáférés: 2013. február 12.[halott link]
