Bristivica
| Bristivica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Seget |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 228 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 275 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 339 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 34′ 12″, k. h. 16° 10′ 02″43.570023°N 16.167212°EKoordináták: é. sz. 43° 34′ 12″, k. h. 16° 10′ 02″43.570023°N 16.167212°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bristivica témájú médiaállományokat. | |
Bristivica falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Segethez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Split központjától légvonalban 24, közúton 43 km-re, Trogir központjától légvonalban 10, közúton 15 km-re, községközpontjától 14 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén a Vilaja déli lejtőjén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést a 13. században említik először Bristica néven. Birtoklásáért harcot vívott egymással Šibenik és Trogir városa,[2] végül utóbbi fennhatósága alá került. 1420-tól velencei uralom alatt állt. A török háborúk idején elpusztult, lakossága elmenekült. 1578-ban a törökök erőd építésébe akartak kezdeni itt, de végül elálltak szándékuktól, és területét Trogirnak engedték át.[2] Mai lakosainak ősei a 17. század végén és a 18. század elején Boszniából és Hercegovinából települtek be. Ott ugyanis 1696-ban felkelés tört ki a török ellen, és a bosszút álló török csapatok közeledtére a Livno, Glamoč, Ráma és Duvna, a mai Tomislavgrad környékén élt lakosság, mintegy ötezer ember a ferences szerzetesek vezetésével az akkor jórészt lakatlan, velencei uralom alatt álló dalmát Zagora vidékére települt át. A török veszély elmúltával azonban nem tértek már vissza szülőföldjükre, hanem itt maradtak. A hívek egyházi szolgálatát a sinji ferences kolostor szerzetesei látták el.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A település első iskolája 1856-ban nyílt meg. 1857-ben 435, 1910-ben 605 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A település lakossága 2011-ben 348 fő volt, akik mezőgazdaságból (olajbogyó, szőlő) éltek.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 435 | 458 | 429 | 491 | 563 | 605 | 720 | 756 | 795 | 855 | 912 | 771 | 674 | 534 | 427 | 348 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Keresztelő János tiszteletére szentelt plébániatemplomát[5] 1911-ben építették a régi, 1901-ben leégett templom alapjain, amely 1372-ben épült és egészen a 18. századig használatban volt. Ennek alapjaira 1802-ben új templomot építettek, mely 1901-ben egy tűzvészben leégett. A mai templom egyhajós épület, homlokzatán félköríves ablakokkal, oromzatán pengefalú harangtoronnyal, benne három haranggal. Főoltára fából készült Keresztelő Szent János képével. A hajót két kápolnával szélesítették ki, amelyek Szent György vértanú és a Szeplőtelen Szűz Mária tiszteletére vannak szentelve. A bennük elhelyezett Keresztelő Szent János és Szűz Mária-szobrok tiroli munkák. A templomot többször megújították, utoljára 1994-ben, a főoltárt és a szobrokat pedig 2000-ben. A templom körül temető található. A korábbi plébánia épületét ravatalozóvá alakították át.[2]
- Szent Antal kápolnája a főutca mellett, a Jézus Szíve kápolna pedig a megdani út mellett áll.
- A délszláv háború után a Gradina nevű hegyen az elesettek emlékére nagy keresztet állítottak.
- A Blizináról Bristivicára vezető út és a plébániaházhoz vezető út kereszteződésében 1995-ben szintén az elesettek emlékére keresztet és Szűz Mária-szobrot állítottak.
- A mai plébániaház 1888-ban épült, mellette áll a Szent Rókus-kápolna.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 3 4 Franjevci-split.hr:Bristivica - Povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 9.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4700.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Seget község hivatalos oldala (horvátul)
- Seget turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
