Srinjine
| Srinjine | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Split |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21292 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1199 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 205 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 28′ 59″, k. h. 16° 36′ 00″43.483000°N 16.600000°EKoordináták: é. sz. 43° 28′ 59″, k. h. 16° 36′ 00″43.483000°N 16.600000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Srinjine témájú médiaállományokat. | |
Srinjine település Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Splithez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Split központjától légvonalban 13, közúton 15 km-re keletre, a Perun-hegy és a Mosor-hegység között, a Poljica területén fekszik. Két településrésze a déli Tvrčiće az északi Srinjine.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Srinjine első írásos említése még Srinjin néven I. Trpimir fejedelem 852. március 4-én kiadott adománylevelében történt, mely azt jelenti, hogy nem sokkal a horvátok őseinek 7. századi letelepedése után már lakott hely volt. Ezt követően többször is említik történelmi források, így a poljicai Szent Péter monostor szerzetesei által 1080-ban írt a Supetari kartuláriumban is szerepel. Srinjine a középkorban a Poljicai Köztársaság 12 kantonjának egyikét képezte. Plébániájának alapításáról nincs írásos dokumentum, mivel legrégibb iratai nem maradtak fenn. Minden bizonnyal már a török hódítás előtt is létezett, mert Kisboldogasszony plébániatemplomát 1413. július 7-én már említik és szerepel a Garzadoni érsek 1625-ben tett egyházlátogatásakor készült dokumentumban is. 1807. június 5-én Stobreč határában zajlott az a csata, melyben a Marmont tábornok vezette francia csapatok véget vetettek a 13. század óta létező Poljicai Köztársaságnak. Ez egyúttal a Poljicai Köztársaság megszűnését jelentette. Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. Plébániája 1849-ben a sitnoi plébánia része lett, majd az 1930-as években lett újra önálló. A településnek 1857-ben 409, 1910-ben 440 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 1201 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 409 | 491 | 314 | 382 | 458 | 440 | 767 | 908 | 789 | 1.040 | 1.100 | 892 | 951 | 1.232 | 1.354 | 1.201 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1863-ban épült a régi temploma helyén, melyet már 1413-ban említenek. Mai formáját 1966-ban nyerte el, amikor a hajóhoz két oldalkápolnát építettek. Így a templom latin kereszt alaprajzú lett. 1997-ben a kápolnákat három méterre magasították meg. Az öt ablakot festett üvegablakokra cserélték ki. A régi oltár az apszis falánál áll, előtte helyezték el az új, szembemiséző oltárt. A templom délnyugati oldalán magasodik a harangtorony mely két emelet magas, felül kőpiramis zárja.
- Az Umac településrészen áll a Mihály arkangyal templom. Az első kápolnát 1605-benépítették ezen a helyen, majd 1691-ben egy nagyobb templomot építettek a helyére. A templomnak saját testvérisége van, mely a gondját viseli. Régen földbirtok is tartozott hozzá.
- Vilar településrészen áll a Szent Miklós templom, melynek építési ideje ismeretlen, a szakemberek a 12. vagy a 13. századra teszik. A II. világháború után sokáig romosan állt és majdnem összedőlt. 1989-ben teljesen újjáépítették, 1989. december 10-én szentelte fel Jurić érsek. Oltára mögött a falmélyedésben látható Szent Miklós szobra. A nyugati falba az 1835-ös évszám van bevésve, mely talán az előző újjáépítés dátuma lehet, mert előtte a templomot hosszú ideig nem említették.
- A kis Szent Miklós kápolna 1910-ben épült faragott kövekből a falu bejáratánál, felszentelése 1912-ben volt. Félköríves bejáratát vasajtóval zárták, melyen át belátni a belső terébe. A bejárat felett kis körablak, az oromzaton kis harangtorony áll, benne egy haranggal. 1987-ben felújították. Szent Miklós az utazók védőszentje, ezért a közlekedők a kápolnát nagy becsben tartják.
- Tvrčići településrészén áll a Mindenszentek templom mely az 1682-ben említett régi templom helyén épült 1996-ban faragott kövekből. A homlokzat feletti kis harangtornyában egy harang látható. Az épületet a 18. század óta saját testvériség gondozza.
- Dračinén található a 19. századi Szent Rókus fogadalmi kápolna. Mai formáját 1931-ben kapta, 1989-ben megújították. A kápolnát övező kis udvart szárazon rakott kőfal keríti.
- 2000-ben Brsnik nevű településrészén emlékkápolnát építettek boldog Alojzije Stepinac bíboros érsek tiszteletére.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. június 10.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az alapiskola honlapja (horvátul)
