Jasensko
| Jasensko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Sinj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21230 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 306 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 323 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 43′ 35″, k. h. 16° 39′ 18″43.726314°N 16.654997°EKoordináták: é. sz. 43° 43′ 35″, k. h. 16° 39′ 18″43.726314°N 16.654997°E | |
 | |
Jasensko falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Sinjhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Splittől légvonalban 30, közúton 40 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6 km-re északkeletre, a dalmát Zagora középső részén, a Cetina jobb partja és a Svilaja-hegység között elterülő Hrvacei mező szélén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A középkorban területe a Subićok majd Nepilićek birtoka volt. 1536-ban elesett Sinj vára és vele együtt ez a térség is török uralom alá került. Sinj várával együtt 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság érkezett. 1699-ben a karlócai béke értelmében a terület végképp felszabadult, de a béke nem maradt tartós. Az újabb velencei-török háborúnak az 1718-as pozsareváci béke vetett véget, mely után a török veszély végképp megszűnt ezen a vidéken. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a településre. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia részévé vált. 1857-ben 186, 1910-ben 198 lakosa volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam, majd a háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Területe 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 341 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 186 | 0 | 13 | 221 | 191 | 198 | 0 | 0 | 294 | 319 | 353 | 360 | 326 | 422 | 365 | 341 |
(1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Karakašicához számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt, a szomszédos Čitlukkal közös modern római katolikus temploma a sinji plébánia filiája. A templomot 2000-ben építették a korábbi, 1927-ben a sinji kolostor gazdasági épületéből kialakított templom helyett. A templom Čitluk déli részén egy dombtetőn áll különálló, karcsú harangtoronnyal, melyben két harang található. A templom előtt áll a szent nagyméretű bronzszobra.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 5.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A sinji plébánia honlapja (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sinj város hivatalos oldala (horvátul)
- Sinj város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
