Felsőtaróc
| Felsőtaróc (Vyšný Tvarožec) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | Jozef Balaščák | ||
| Irányítószám | 086 02 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 120 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 495 m | ||
| Terület | 8,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Felsőtaróc weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtaróc témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőtaróc (szlovákul: Vyšný Tvarožec, ukránul: Visnyij Tvarozsec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bártfától 18 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A makovicai birtok részeként 1414-ben említik először mint „Thurospathaka”. 1427-ben nem kellett adó fizetnie a falunak. A 15. századtól a német jog alapján ruszin lakosság települt le a községben. 1618-ban „Felsö Tuaroscza” néven írják. 1787-ben 27 háza és 152 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Tvaroscza. Két tót falu Sáros Várm. földes Urok Gr. Áspermont Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek egymáshoz közel, savanyú vizek is van, földgyeik soványak, piatzok Bártfán van.”[2]
1828-ban 32 házát 244-en lakták. Lakosai erdei munkákkal, juh- és prémes állatok tenyésztésével foglalkoztak. A 19. században az Erdődy család birtokában állt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó- és Felső Tvarosztsza, 2 orosz falu, Sáros vmegyében, Gáboltóhoz keletre egy órányira: 35 kath., 740 gör. kath., 10 zsidó lak. Alsó-Tvarosztszán gör. kath. plébánia van. Határok hegyes, erdős; savanyuviz mind a két határban találtatik. F. u. gr. Erdődy. Ut. p. Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 129 | 135 | 123 | 120 |
| Különbség | +4,65 % | -8,88 % | -2,43 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 122 | 120 |
| Eltérés | -1,63 % |
1910-ben 206, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 136 lakosából 61 ruszin és 60 szlovák volt.
2011-ben 117 lakosából 57 ruszin és 55 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

