Ugrás a tartalomhoz

Hankvágása

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hankvágása (Hankovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1377
PolgármesterJán Grega-Jakub
Irányítószám086 46
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség436 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület8,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 21° 24′ 18″49.203056°N 21.405000°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 21° 24′ 18″49.203056°N 21.405000°E
Hankvágása weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Hankvágása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hankvágása (1899-ig Hankócz, szlovákul: Hankovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Bártfától 18 km-re délkeletre, a Tapoly mellett fekszik.

A falu írott forrásokban a 14. században, 1377-ben tűnik fel először, amikor a Perényiek köcsényi uradalmához tartozott. Első soltészát Hanusnak hívták, a név a helyi lakosság ajkán Hankó alakra változott és ebből lett a falu neve. Az 1427. évi adóösszeírásban a község 30 portával szerepel Perényi Miklós birtokaként. A 16. századi forrásokban „Hannusuagasa”, illetve „Hankuagasa” alakban fordul elő, ekkortájt királyi birtokként Sáros várának tartozéka volt. A 17. században a Péchy család szerezte meg a birtokot. Egykori fatemploma 1698-ban épült. A falu pecsétje 1787-ből származik. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HANKÓTZ. Hankovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zborovhoz két mértföldnyire, határjának fele termékeny, legelője jó, fája is elég van.”[2]

A 19. században a Görgeyeké volt. Régi fatemplomát 1836-ban az új templom építésekor lebontották.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hankócz, tót falu, Sáros vmegyében, Kurimához délre egy órányira: 248 kath., 215 evang., 9 zsidó lak. Határjának fele termékeny; legelője, erdeje elég; kath. paroch. temploma van. Ut. p. Bártfa.”[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság414405410436
Különbség -2,17 % +1,23 % +6,34 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság437436
Eltérés-0,22 %

1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 586 lakosából 582 szlovák volt.

2011-ben 403 lakosából 395 szlovák.

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.