Raszlavica
| Raszlavica (Raslavice) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1261 | ||
| Polgármester | Marek Rakoš | ||
| Irányítószám | 086 41 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2830 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 163 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 306 m | ||
| Terület | 16,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| raslavice.e-obce.sk Raszlavica weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Raszlavica témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Raszlavica (szlovákul: Raslavice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. Magyar- és Tótraszlavica egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bártfától 20 km-re délre, a Szekcső-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Raszlavica a Szekcső-patak felső folyásának legősibb települése, ahol már a Nagymorva Birodalom korából is tártak fel sírokat.
A 12. században erre vezetett át a Bártfán keresztül Lengyelországba menő kereskedelmi út, melyet II. István király itt talált pénze is bizonyít. A települést 1261-ben István ifjabb király adománylevelében említik először. A 13. században „Razlo”, „Razlauch”, „Razlofolde”, „Razlofalua” alakban szerepel az oklevelekben.
A község két részből: Alsó- (vagy Magyar-) és Felső- (vagy Tót-) Raszlavicából állt, melyeket a Szekcső patak választott el egymástól.
A trianoni diktátum előtt mindkét település Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
1971-ben egyesítették Magyarraszlavicát Tótraszlavicával.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2326 | 2609 | 2746 | 2830 |
| Különbség | +12,16 % | +5,25 % | +3,05 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 2802 | 2830 |
| Eltérés | +0,99 % |
1910-ben Magyarraszlavica 366 lakosából 243 szlovák, 44 magyar anyanyelvű volt, jelentős cigány kisebbséggel. Tótraszlavica 644 lakosából 537 szlovák, 62 magyar anyanyelvű volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 2484 lakosából 2385 szlovák és 82 cigány volt.
2011-ben 2688 lakosából 2464 szlovák és 148 cigány.
2021-ben 2792 lakosából 2726 (+10) szlovák, 40 (+90) cigány, 2 (+10) ruszin, 13 (+6) egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyarraszlavicán született 1863-ban Kohányi Tihamér magyar hírlapíró, lapszerkesztő, a clevelandi magyar nyelvű Szabadság című lap alapítója és főszerkesztője több mint húsz éven át.
- Itt hunyt el 1879-ben Hollán Viktor országgyűlési képviselő.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az alsóraszlavicai falurészen álló egykori plébániatemplom a 13. század közepéből származik, ma evangélikus templom.
- Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült, nagy park övezi.
- Másik római katolikus temploma Szűz Mária tiszteletére van szentelve, 1990-ben kezdték el építeni.
- A felső kastély a 17. század közepén épült, jelenleg Szent József kolostorként működik, amely az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje kezelésében van.
- Az alsó kastély a 19. század közepén épült klasszicista stílusban, eleinte a Hedry családé volt, majd annak férfi ágon történő kihalása után a Czehy családé lett.
- Zsinagóga.
- A falu gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkezik.
- A népművészeti tárgyakat kiállítás mutatja be.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Raszlavica Szlovákia térképén
- A raszlavicai népi együttes honlapja Archiválva 2008. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tourist-channel.sk
- E-obce.sk Archiválva 2020. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Daniel Hudák: Osudy raslavickej šľachty a jej sídiel.

