Ugrás a tartalomhoz

Gálosfa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gálosfa
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Gálosfa címere
Gálosfa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterGáspár József (független)[1]
Irányítószám7473
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség216 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség11,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 17″, k. h. 17° 53′ 15″46.254589°N 17.887450°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 17″, k. h. 17° 53′ 15″46.254589°N 17.887450°E
Gálosfa (Somogy megye)
Gálosfa
Gálosfa
Pozíció Somogy megye térképén
Gálosfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gálosfa témájú médiaállományokat.

Gálosfa község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvártól délkeletre, Hajmás és Bőszénfa között fekszik. Lakott területei a 66-os és 67-es főutakat összekötő, Sántos-Bőszénfa közti 6621-es úton érhetők el, de központjába csak az abból északnyugat felé kiágazó 66 159-es számú mellékút vezet.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gálosfa nevét 1425-ben említette először oklevél Galusfalva alakban írva. Az oklevél szerint Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, valamint Szerdahelyi Dersfi Márton, a zselicszentjakabi apátsággal szemben tartottak jogot e helységre. 1489-ben Szerdahelyi István birtokaként volt említve. Az 1536. évi adólajstromban Gálosfalva alakban fordult elő, ekkor Imrefy Péter özvegyének birtoka volt. 1626-ban Imrefy Farkas az ura és később az özvegye volt itt birtokos. Egy 1703 körüli és az 1715. évben készült összeírásban Festetics Pál szerepelt földesuraként és még az 1900-as évek elején is e családé, ekkor gróf Festetics Pál volt a nagyobb birtokosa és a községbeli régi kúriát is a Festetics család építtette. 1715-ben 12 háztartását írták össze. 1804. november 16-án a helység országos vásárok tartására nyert szabadalmat.

1910-ben Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 774 lakosából 727 magyar, 47 német volt. Ebből 761 római katolikus, 8 izraelita volt.

A Szentluka-pusztán 1798-ban kápolnát emeltek, de ez megsemmisült.

A községhez tartoztak a következő lakott helyek is: Szentluka-puszta, Kistótváros-puszta és Nagytótváros-major, Gálosfától nyugatra esett Törjék-puszta is:

Szent-Lukácsfalva

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentluka-puszta helyén feküdt a középkorban Szent-Lukácsfalva helység is, amely már az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt S. Luca alakban és már ekkor egyházas hely volt. 1346-ban a zselicszentjakabi benedekrendi apátság birtoka volt. 1424-ben a pálosok is kaptak itt birtokrészeket. 1489-ben Szerdahelyi István birtoka volt.

Tótfalu

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kistótváros és Nagytótváros helyén feküdt a középkorban Tótfalu, amely 1452-ben Szerdahelyi Csepel János fiainak; Imrének és Dancsnak, valamint Szerdahelyi Dersfi Mártonnak a birtoka volt. 1478-ban pedig Szerdahelyi Dancs Pál birtokaként említették. 1489-ben Tothfalw, másként Draka alakban említették az oklevelek.

Terjék

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törjék-puszta helyén a középkorban Terjék (Therjék) helység feküdt, amely 1425–1489 között ugyancsak a Szerdahelyi családé volt.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Radics István (FKgP)[3]
  • 1994–1995: Horváth János (FKgP)[4]
  • 1995–1998: Kővári Ferenc (független)[5][6]
  • 1998–2002: Kővári Ferenc (független)[7]
  • 2003–2006: Tóth József (független)[8]
  • 2006–2010: Tóth József (független)[9]
  • 2010–2014: Tóth József (független)[10]
  • 2014–2019: Gáspár József (független)[11]
  • 2019–2024: Gáspár József (független)[12]
  • 2024– : Gáspár József (független)[1]

1995. június 18-án időközi polgármester-választást tartottak a településen, mert Horváth János májusban lemondott a tisztségéről.[13] A 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után a polgármester-választás tekintetében nem lehetett Gálosfán eredményt hirdetni az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Abban az évben a hivatalban lévő polgármesternek három női kihívója is akadt (és mindhárman le is győzték őt); a választás napján a 251 szavazásra jogosult lakos közül 196 fő járult az urnákhoz, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok közül pedig egyaránt 73-73 esett Bárdosi Józsefné és Papp Terézia független jelöltekre (37,44%-37,44%).[14] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg; ezen a korábbi holtverseny két szereplője közül csak Bárdosiné indult el, de több mint kétszeres szavazatszámmal legyőzte őt egy új polgármesteri aspiráns.[8]

Népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
230
225
218
195
219
219
218
224
216
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,4% horvátnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,2%, református 2%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 1,6% (21,5% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53% volt római katolikus, 4,6% református, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 16,9% felekezeten kívüli (24,7% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Római katolikus temploma 1808-ban épült. Azelőtt sövényből készült temploma volt.
  • Festetics-kastély
  • A faluban két műemléki védelem alatt álló Nepomuki Szent János-szobor is van: az egyiket, amely 1795-ből származik (231 éves), Szentlukapusztáról telepítették át a templom elé,[17] a másik szintén körülbelül ebből az időből, a 18. és 19. századok fordulója tájáról származik.[18]
  • A településen áthalad a Dél-Dunántúli Kéktúra.

Képek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Gálosfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 5.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Gálosfa települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Gálosfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 8.
  5. ↑ Eredményes időközi polgármester-választások. (magyarul) Magyar Nemzet, LVIII. évf. 142. sz. (1995. június 20.) 4. o. Hozzáférés: 2025. június 10.
  6. ↑ Polgármesterekre és testületre szavaztak: 8 választás Somogyban. (magyarul) Somogyi Hírlap, VI. évf. 141. sz. (1995. június 19.) 3. o. Hozzáférés: 2025. június 10.
  7. ↑ "Gálosfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 29.
  8. 1 2 "Gálosfa települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. április 27. Hozzáférés: 2020. május 26.
  9. ↑ "Gálosfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 29.
  10. ↑ "Gálosfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. április 29.
  11. ↑ "Gálosfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. január 28.
  12. ↑ "Gálosfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 30.
  13. ↑ Lemondott a gálosfai polgármester. (magyarul) Somogyi Hírlap, VI. évf. 114. sz. (1995. május 17.) 1. o. Hozzáférés: 2025. június 10.
  14. ↑ "Gálosfa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 29.
  15. ↑ Gálosfa Helységnévtár
  16. ↑ Gálosfa Helységnévtár
  17. ↑ "Az egyik szobor a muemlekem.hu-n". Hozzáférés: 2015. június 23.
  18. ↑ "A másik szobor a muemlekem.hu-n". Hozzáférés: 2015. június 23.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gálosfa&oldid=28650000”