Visz
| Visz | |||
 | |||
| A főutca részlete a harangtoronnyal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Fonyódi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pulai Jánosné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8681 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 154 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 35,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 43′ 41″, k. h. 17° 47′ 02″46.728189°N 17.783939°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 41″, k. h. 17° 47′ 02″46.728189°N 17.783939°E | |||
 Visz
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Visz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Visz témájú médiaállományokat. | |||
Visz (középkorban: Wysch) község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Balatonlellén és Látrányon keresztül a régi 67-es úton letérve lehet eljutni a településre (10 km), illetve az M7-es autópályáról az új 67-es gyorsforgalmi úton Kaposvár irányában lehet elérni a községet (9 km). Központján csak az Andocs-Látrány közt húzódó, a 6505-ös és 6713-as utakat összekötő 6514-es út halad végig.
Erdős dombok, szőlő- és gyümölcsültetvények veszik körül. A Balatonra érkező turisták szívesen kirándulnak a Balatonlellétől mintegy 10 kilométerre délre fekvő településre, amely a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község neve először 1229-ben Wysch alakban fordult elő, a székesfehérvári káptalan birtokaként. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt. 1348-ban a Gordovai Fancs család birtokolta, 1536-ban újra a székesfehérvári káptalan birtokjegyzékében található, de az itteni plébános és Fánchy Ferenc is birtokosként szerepel. A török megszállás idején a település elnéptelenedett. Az eredeti falutól délebbre, a mai helyén építették újjá. 1726-ban a Rendesi Bárány családé. 1773-tól a család ezek örökösei és Jankovich Antal özvegye a tulajdonos. A 19. század első felében a Palocsay és a Szalay családnak is volt itt birtoka. A visziek állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak, de jellemző volt a fazekasság is, több egykori égetőkemence nyomaira bukkantak a földmunkák során.
A két világháború áldozatainak névsorát márványtábla örökíti meg a haranglábon. A település 1945 után gyors fejlődésnek indult. A falu lakóinak többsége a környékben alakult állami gazdaságokban talált munkát. Az 1955-ben létrejött termelőszövetkezet 624 katasztrális holdon gazdálkodott. 1971-ben egyesült a látrányi szövetkezettel. 1972-ig általános iskola is volt a faluban, ám azóta iskolabusz viszi az iskolásokat és az óvodásokat Látrányba. A buszközlekedés jó, napi 16 járat van Karád, Balatonlelle és Kaposvár felé.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Hujder Ferenc (független)[4]
- 1994–1998: Hujder Ferenc (független)[5]
- 1998–2002: Hujder Ferenc (Fidesz)[6]
- 2002–2006: Hujder Ferenc (független)[7]
- 2006–2010: Szücs Attila Gábor (független)[8]
- 2010–2014: Szücs Attila Gábor (független)[9]
- 2014–2019: Szücs Attila Gábor (független)[10]
- 2019–2024: Szücs Attila Gábor (független)[11]
- 2024– : Pulai Jánosné (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 213 | 214 | 202 | 184 | 155 | 156 | 157 | 158 | 154 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 3% németnek, 2,5% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 5,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 4,6% (21,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt római katolikus, 2,6% református, 2,6% evangélikus, 3,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 13,5% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Viszi csárda
- Visz-Csacsifarm
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Visz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 4.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya" (PDF). Dél-Balatoni bor. 2016. április 10. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 27.
- ↑ "V települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Visz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 14.
- ↑ "Visz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 12.
- ↑ "Visz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 12.
- ↑ "Visz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 12.
- ↑ "Visz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 14.
- ↑ "Visz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 14.
- ↑ "Visz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 16.
- ↑ Visz Helységnévtár
- ↑ Visz Helységnévtár
