Ugrás a tartalomhoz

Somogyaracs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyaracs
Somogyaracs címere
Somogyaracs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállásközség
PolgármesterZsálek Zsolt (független)[1]
Irányítószám7584
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség169 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′ 24″, k. h. 17° 23′ 27″46.056731°N 17.390711°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 24″, k. h. 17° 23′ 27″46.056731°N 17.390711°E
Somogyaracs (Somogy megye)
Somogyaracs
Somogyaracs
Pozíció Somogy megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyaracs témájú médiaállományokat.

Somogyaracs község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Horvátul két neve van a településnek: a đelekoveciek Aračának, a bolhói horvátok Oračnak hívják a falut.[3]

Somogyaracs apró, dél-somogyi falu Barcstól 15 kilométerre észak-északnyugatra. Csokonyavisonta és Babócsa között félúton fekszik, közigazgatási területét érinti az előbbi két települést összekötő 6802-es út is, de lakott területe vonatkozásában zsáktelepülésnek tekinthető, mivel az csak az említett útból északnak kiágazó 68 115-ös úton érhető el.

Legfőbb vonzereje a térség vadállománya, háborítatlan környezete, jó levegője és szép erdői, ráadásul a közelében található a csokonyavisontai termálfürdő is.

1269-ből való az első okleveles adat e helységről, amelyben Arach, majd később, 1397-ben Aracha alakban fordul elő. 1467-ben az enyingi Török család birtokaként szerepel a régi iratokban. 1512-ben Perneszi Imre, továbbá fiai, Miklós, Pál és István, királyi jóváhagyást nyertek rá. A falu legutolsó birtokosa a gróf Somssich család volt.

1839-ben nyitott az első népiskola, az 1870. évi népszámlálás már 424 lakosról tett említést. 1877-ben egy nagy tűzvészben a falu fele leégett.

A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1910-ben 428 lakosából 338 magyar, 7 német, 83 horvát volt. Ebből 425 római katolikus, 3 református volt.

1956 kora tavaszán jött létre az első önálló téesz Aracson, mely a forradalom idején feloszlott. Három évvel később négy község: Babócsa, Somogyaracs, Rinyaújnép és Bolhó alakította meg az Új Világ Szövetkezetet. A településnek összevont alsó tagozatos iskolája volt 1976-ig, ám az iskola a körzetesítés során megszűnt. Ma az iskolásokat és az óvodásokat a szomszédos Babócsára szállítja az önkormányzat gépkocsija. A község egyutcás település, egyetlen intézménye az idősek klubja.

A lakosság lélekszáma mindössze 169 fő, melynek több mint ötven százaléka roma származású. Magas a munkanélküliség, csak kevés embernek van jelenleg munkahelye. A faluban cigány kisebbségi önkormányzat is alakult a cigányság élethelyzetének javítása érdekében. A község közművekkel jól ellátott, víz, villany, telefon, szennyvízhálózat van.

A faluban Szent Flórián - a falu védőszentjének - tiszteletére minden év tavaszán búcsút tartanak.

  • 1990–1994: Traxler Balázs (független)[4]
  • 1994–1998: Traxler Balázs (független)[5]
  • 1998–2002: Traxler Balázs (független)[6]
  • 2002–2006: Traxler Balázs (független)[7]
  • 2006–2010: Traxler Balázs (független)[8]
  • 2010–2014: Traxlerné Suszter Margit (független)[9]
  • 2014–2019: Traxlerné Suszter Margit (független)[10]
  • 2019–2024: Martin Ferenc (független)[11]
  • 2024– : Zsálek Zsolt (független)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
198
191
191
169
165
169
168
178
169
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 37,1% cigánynak, 0,5% horvátnak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,3%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 12,2% (34,5% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 55,2%-a vallotta magát magyarnak, 27,3% cigánynak, 1,2% németnek, 1,2% románnak, 1,2% horvátnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (30,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,5% volt római katolikus, 1,2% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 2,4% egyéb katolikus, 5,5% felekezeten kívüli (75,8% nem válaszolt).[13]

  1. 1 2 "Somogyaracs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 23.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005". Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. 2020. április 17. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 1.
  4. ↑ "Somogyaracs települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. ↑ "Somogyaracs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 31.
  6. ↑ "Somogyaracs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 16.
  7. ↑ "Somogyaracs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 16.
  8. ↑ "Somogyaracs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 16.
  9. ↑ "Somogyaracs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 14.
  10. ↑ "Somogyaracs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 2.
  11. ↑ "Somogyaracs települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 8.
  12. ↑ Somogyaracs Helységnévtár
  13. ↑ Somogyaracs Helységnévtár