Ugrás a tartalomhoz

Martonvásár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Martonvásár
A Brunszvik-kastély
A Brunszvik-kastély
Martonvásár címere
Martonvásár címere		 Martonvásár zászlaja
Martonvásár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMartonvásári
Jogállásváros
PolgármesterHorváth Bálint (Martonvásári Polgári Összefogás-Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2462
Körzethívószám22
Testvér­települései
Lista
Baienfurt
Népesség
Teljes népesség5944 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség178,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121[3] m
Terület31,25 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVál-víz síkja[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″47.313961°N 18.788481°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″47.313961°N 18.788481°E
Martonvásár (Fejér vármegye)
Martonvásár
Martonvásár
Pozíció Fejér vármegye térképén
Martonvásár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Martonvásár témájú médiaállományokat.

Martonvásár (németül: Martinsmarkt) város Fejér vármegyében, a Martonvásári járás székhelye. 3215 hektáros kiterjedésével a megye második legkisebb közigazgatási területű városa; a megye összes (mind a 12) nagyközsége is nagyobb területen fekszik nála.[6]

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye északkeleti részén, a Mezőföld északi peremén, a Szent László-patak partján helyezkedik el, a 7-es főút mellett, Budapesttől és Székesfehérvártól egyaránt 30-30 kilométerre, a Velencei-tótól 13 km-re kelet-északkeleti, Százhalombattától 9 km-re nyugati irányba. A településen keresztülfolyik a Szent László-patak.

Különálló településrésze Orbánhegy, egy mezőgazdasági jellegű külterületi lakotthely, mely Martonvásár központjától 1,6 kilométerre fekszik északnyugati irányban. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lakónépessége 133 fő, a lakások száma 55, továbbá az egyéb lakott lakóegységek száma 6 volt.[7]

Közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közút

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város központját átszeli a 7-es főút, illetve a határában halad a forgalmas M7-es autópálya is, így ezek tekinthetők Martonvásár legfontosabb közúti elérési útvonalainak. Délkelet felől, Ercsitől a 6204-es út húzódik idáig, Tordasra és Gyúróra pedig a 81 108-as számú mellékút indul innen.

A település a Székesfehérvár és Balaton irányába induló kisebb távolsági autóbuszforgalom része. Sűrű az autóbusz-közlekedés Martonvásár valamint Gyúró és Ercsi között.

Vasút

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Budapest–Székesfehérvár vasútvonal mentén fekszik. Martonvásárra Budapestről sűrűn közlekednek elővárosi vonatok, de Székesfehérvárral – kisebb számban Siófokkal és Nagykanizsával – is rendszeres összeköttetésben áll.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A kastélypark

Martonvásár valószínűleg már időszámításunk előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, a római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is. A 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros helyet említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér vármegye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett.

Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.

A martonvásári Brunszvik-kastély és a Szent Anna plébániatemplom

Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A gőzvontatás korában a martonvásári vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel történő feltöltésére. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, a terményei számára a vasút ideális piacot biztosított a közeli fővárosban.

1910-ben a település 2 578 lakosából 2 501 fő magyar, 63 német és 14 szlovák.[forrás?]

A második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával új perspektíva nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, kezdettől fogva a legfejlettebb hasonló intézmény Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.

1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket.

A település 2005-ben kapott városi rangot.
A települést a kormány 2013-tól a Martonvásári járás székhelyének jelölte ki.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időszak Név Jelölő szervezet(ek)
1990–1994 Horváth Ottó független[8][9]
1994–1998 független[10]
1998–2002 Dr. Palánky Klára független[11]
2002–2006 Orbán András független[12]
2006–2010 Kiss Gábor László MSZP[13]
2010–2014 Dr. Szabó Tibor Fidesz-KDNP-Martonvásári Más Kép Egyesület[14]
2014–2019 Fidesz-KDNP-Martonvásári Más Kép Egyesület[15]
2019–2024 Fidesz-KDNP-Martonvásári Polgári Összefogás[16]
2024– Horváth Bálint Fidesz-KDNP-Martonvásári Polgári Összefogás[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
5603
5616
5672
5843
6106
5936
5984
5944
20132014201820212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,6% románnak mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,9%, református 8,8%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 19,6% (38% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% bolgárnak és szlováknak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt római katolikus, 8,8% református, 2% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 19,5% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[18]

Híres személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Itt élt és dolgozott 1953-tól Pázmány Lajos állatorvos, megyei állategészségügyi szakember, Martonvásár díszpolgára (1997)
  • Itt hunyt el 1973-ban Krammer Jenő irodalomtörténész, egyetemi tanár, pedagógiai író, szociálpszichológus.

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastélyparkban évente, július-augusztusban koncerteken Beethoven-műveket mutatnak be.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 29.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Martonvásár, Hungary" (html) (angol nyelven). Falling Rain Genomics, Inc. Hozzáférés: 2012. július 5.
  4. 1 2 3 "Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja" (PDF). Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület. 2001. 29–34. o. 2013. május 15. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 11.
  5. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  6. ↑
  7. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2018. július 29.
  8. ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  9. ↑ Kizmus Lajos. "Forum Martini: Egy martonvásári polgár emlékei 2". {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  10. ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 9.
  11. ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 22.
  12. ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 22.
  13. ↑ "Lemondás, delegálás, főszerkesztőváltás". Feol.hu. 2006-10-14 02:28. 2020-01-16 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020-01-16. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  14. ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. július 2.
  15. ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 12.
  16. ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 29.
  17. ↑ Martonvásár Helységnévtár
  18. ↑ Martonvásár Helységnévtár
  19. ↑ Testvérvárosok. Martonvásár (Hozzáférés: 2021. december 29.) arch
  20. ↑ Lipnica Wielka: a lengyel testvértelepülésünk Forum Martini, XXXIV. évfolyam 4. szám (2025. július-augusztus), 5. oldal; online hozzáférés (martonvásár.hu): 2026. január 27.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Martonvásár honlapja
  • Martonvásár a Velencei-tó környék honlapján
  • Képek a Brunszvik kastélyról
  • Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Közdok, Bp., 1960
  • Lencsés Ferenc: Martonvásár története; Fejér Megyei Ny., Székesfehérvár, 1965 (István Király Múzeum közleményei B. sorozat)
  • Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Panoráma, Bp., 1975
  • Mesterházi Tihamér: Martonvásár. Kastélypark; TKM, Bp., 1980 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Hornyák Mária: Martonvásár, Brunszvik-kastély és Beethoven Emlékmúzeum; TKM Egyesület, Bp., 1990 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Hornyák Mária: Beethoven, Brunszvikok, Martonvásár; MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár, 1993
  • Hornyák Mária: "A Mindenem, a Boldogságom...". Ludwig van Beethoven és a martonvásári Brunszvik Jozefin grófnő szerelméről; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 1996 (Őrláng füzetek)
  • Harcsa Tiborné: Óvodatörténeti Múzeum. Kiállítás-vezető; Óvodamúzeum, Martonvásár, 2000
  • Hornyák Mária: Martonvásár; szerk. Erdős Ferenc; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Brunszvik Teréz és kortársai Martonvásárról; vál., szerk., jegyz., bev. Hornyák Mária; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 2005 (Őrláng füzetek)
  • Provoda József Jodes: Martonvásár labdarúgásának története a kezdetektől napjainkig; szerzői, Martonvásár, 2011
  • Danka Dénes: Emlékek. A martonvásári világrekord őzbakról, elejtésének 50. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényekről, erdészekről, vadászokról; átdolg., bőv. kiad.; Meran Fülöp Vadászati és Muzeológiai Alapítvány, Csákberény, 2017
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Martonvásár&oldid=28934885”