Martonvásár
| Martonvásár | |||
| A Brunszvik-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Martonvásári | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Horváth Bálint (Martonvásári Polgári Összefogás-Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2462 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5944 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 178,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 121[3] m | ||
| Terület | 31,25 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Vál-víz síkja[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Martonvásár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Martonvásár témájú médiaállományokat. | |||
Martonvásár (németül: Martinsmarkt) város Fejér vármegyében, a Martonvásári járás székhelye. 3215 hektáros kiterjedésével a megye második legkisebb közigazgatási területű városa; a megye összes (mind a 12) nagyközsége is nagyobb területen fekszik nála.[6]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye északkeleti részén, a Mezőföld északi peremén, a Szent László-patak partján helyezkedik el, a 7-es főút mellett, Budapesttől és Székesfehérvártól egyaránt 30-30 kilométerre, a Velencei-tótól 13 km-re kelet-északkeleti, Százhalombattától 9 km-re nyugati irányba. A településen keresztülfolyik a Szent László-patak.
Különálló településrésze Orbánhegy, egy mezőgazdasági jellegű külterületi lakotthely, mely Martonvásár központjától 1,6 kilométerre fekszik északnyugati irányban. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lakónépessége 133 fő, a lakások száma 55, továbbá az egyéb lakott lakóegységek száma 6 volt.[7]
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közút
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város központját átszeli a 7-es főút, illetve a határában halad a forgalmas M7-es autópálya is, így ezek tekinthetők Martonvásár legfontosabb közúti elérési útvonalainak. Délkelet felől, Ercsitől a 6204-es út húzódik idáig, Tordasra és Gyúróra pedig a 81 108-as számú mellékút indul innen.
A település a Székesfehérvár és Balaton irányába induló kisebb távolsági autóbuszforgalom része. Sűrű az autóbusz-közlekedés Martonvásár valamint Gyúró és Ercsi között.
Vasút
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város a Budapest–Székesfehérvár vasútvonal mentén fekszik. Martonvásárra Budapestről sűrűn közlekednek elővárosi vonatok, de Székesfehérvárral – kisebb számban Siófokkal és Nagykanizsával – is rendszeres összeköttetésben áll.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Martonvásár valószínűleg már időszámításunk előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, a római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is. A 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros helyet említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér vármegye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett.
Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.

Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A gőzvontatás korában a martonvásári vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel történő feltöltésére. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, a terményei számára a vasút ideális piacot biztosított a közeli fővárosban.
1910-ben a település 2 578 lakosából 2 501 fő magyar, 63 német és 14 szlovák.[forrás?]
A második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával új perspektíva nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, kezdettől fogva a legfejlettebb hasonló intézmény Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.
1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket.
A település 2005-ben kapott városi rangot.
A települést a kormány 2013-tól a Martonvásári járás székhelyének jelölte ki.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Időszak | Név | Jelölő szervezet(ek) |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Horváth Ottó | független[8][9] |
| 1994–1998 | független[10] | |
| 1998–2002 | Dr. Palánky Klára | független[11] |
| 2002–2006 | Orbán András | független[12] |
| 2006–2010 | Kiss Gábor László | MSZP[13] |
| 2010–2014 | Dr. Szabó Tibor | Fidesz-KDNP-Martonvásári Más Kép Egyesület[14] |
| 2014–2019 | Fidesz-KDNP-Martonvásári Más Kép Egyesület[15] | |
| 2019–2024 | Fidesz-KDNP-Martonvásári Polgári Összefogás[16] | |
| 2024– | Horváth Bálint | Fidesz-KDNP-Martonvásári Polgári Összefogás[1] |
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 5603 | 5616 | 5672 | 5843 | 6106 | 5936 | 5984 | 5944 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,6% románnak mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,9%, református 8,8%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 19,6% (38% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% bolgárnak és szlováknak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt római katolikus, 8,8% református, 2% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 19,5% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[18]
Híres személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt élt és dolgozott 1953-tól Pázmány Lajos állatorvos, megyei állategészségügyi szakember, Martonvásár díszpolgára (1997)
- Itt hunyt el 1973-ban Krammer Jenő irodalomtörténész, egyetemi tanár, pedagógiai író, szociálpszichológus.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Brunszvik-kastély, kastélykert (angol kert) (70 hektár)
- Óvodamúzeum
- Beethoven Múzeum
- Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete
- Római katolikus templom (1773, barokk)
- benne: Cymbal-freskók és késő barokk szobrok
Testvértelepülései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Baienfurt, Németország
Mezőkölpény (Culpiu), Románia
Saint-Avertin, Franciaország[19]
Alsólipnica (Lipnica Wielka), Lengyelország[20]
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Brunszvik-kastély felülnézetből
- A Brunszvik-kastély főhomlokzata
- A kastély középrizalitja a bejárattal
- A Beethoven Múzeum a kastély délnyugati szárnyában
- A Szent Anna-templom
- Az egykori Gyermek-kert homlokzatának részlete
- Az Óvodamúzeum bejárata
- Főtere a hősi emlékművel
- Nagy János Beethoven és a halhatatlan kedves című szoborkompozíciója a város főterén
Rendezvények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kastélyparkban évente, július-augusztusban koncerteken Beethoven-műveket mutatnak be.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 29.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Martonvásár, Hungary" (html) (angol nyelven). Falling Rain Genomics, Inc. Hozzáférés: 2012. július 5.
- 1 2 3 "Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja" (PDF). Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület. 2001. 29–34. o. 2013. május 15. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 11.
- 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2018. július 29.
- ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ Kizmus Lajos. "Forum Martini: Egy martonvásári polgár emlékei 2".
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 9.
- ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 22.
- ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 22.
- ↑ "Lemondás, delegálás, főszerkesztőváltás". Feol.hu. 2006-10-14 02:28. 2020-01-16 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020-01-16.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. július 2.
- ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 12.
- ↑ "Martonvásár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 29.
- ↑ Martonvásár Helységnévtár
- ↑ Martonvásár Helységnévtár
- ↑ Testvérvárosok. Martonvásár (Hozzáférés: 2021. december 29.) arch
- ↑ Lipnica Wielka: a lengyel testvértelepülésünk Forum Martini, XXXIV. évfolyam 4. szám (2025. július-augusztus), 5. oldal; online hozzáférés (martonvásár.hu): 2026. január 27.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Martonvásár honlapja
- Martonvásár a Velencei-tó környék honlapján
- Képek a Brunszvik kastélyról
- Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Közdok, Bp., 1960
- Lencsés Ferenc: Martonvásár története; Fejér Megyei Ny., Székesfehérvár, 1965 (István Király Múzeum közleményei B. sorozat)
- Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Panoráma, Bp., 1975
- Mesterházi Tihamér: Martonvásár. Kastélypark; TKM, Bp., 1980 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Hornyák Mária: Martonvásár, Brunszvik-kastély és Beethoven Emlékmúzeum; TKM Egyesület, Bp., 1990 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Hornyák Mária: Beethoven, Brunszvikok, Martonvásár; MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár, 1993
- Hornyák Mária: "A Mindenem, a Boldogságom...". Ludwig van Beethoven és a martonvásári Brunszvik Jozefin grófnő szerelméről; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 1996 (Őrláng füzetek)
- Harcsa Tiborné: Óvodatörténeti Múzeum. Kiállítás-vezető; Óvodamúzeum, Martonvásár, 2000
- Hornyák Mária: Martonvásár; szerk. Erdős Ferenc; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Brunszvik Teréz és kortársai Martonvásárról; vál., szerk., jegyz., bev. Hornyák Mária; Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, Martonvásár, 2005 (Őrláng füzetek)
- Provoda József Jodes: Martonvásár labdarúgásának története a kezdetektől napjainkig; szerzői, Martonvásár, 2011
- Danka Dénes: Emlékek. A martonvásári világrekord őzbakról, elejtésének 50. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényekről, erdészekről, vadászokról; átdolg., bőv. kiad.; Meran Fülöp Vadászati és Muzeológiai Alapítvány, Csákberény, 2017
