Soponya
| Soponya | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Székesfehérvári | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Diószegi Anna (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8123 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1780 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110[3] m | ||
| Terület | 49,96 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Sárvíz-völgy[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′ 47″, k. h. 18° 27′ 20″47.013169°N 18.455469°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 47″, k. h. 18° 27′ 20″47.013169°N 18.455469°E | |||
 Soponya
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Soponya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Soponya témájú médiaállományokat. | |||
Soponya nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Székesfehérvártól mintegy 25 kilométerre délre található, a Sárvíz völgyének nyugati oldalán; a környező települések: Aba, Káloz, Csősz, Tác (Gorsium) és Kisláng.
A település központján a Sáregres-Szabadbattyán közti 6307-es út halad végig, Kislánggal a 6331-es út kapcsolja össze, Tarnóca nevű külterületi településrészét pedig a 6301-es út érinti.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Soponya első ismert okirati említése 1192-ből származik. Az évszázadok során volt a település királyi, királynéi és nemesi birtok is, illetve Soponya és Nagyláng sokáig két különálló településnek számított. A török hódoltság idején a túlélést a környéken élők számára igen gyakran a Sárvíz mocsarai biztosították, ide menekült a lakosság vész esetén. 1650-ben Zichy István kezébe került a terület, amelynek központjában akkor még Nagyláng állt. A törökök kivonulása után azonban Nagyláng lakói egyre inkább a mai Soponya területén építkeztek, ezáltal az előbbi település jelentősége fokozatosan csökkent. A két községet végül 1936-ban egyesítették.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Időszak | Polgármester | Párt | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Ulcz Gyula | MDF-SZDSZ[6] | |
| 1994–1998 | független[7] | ||
| 1998–2002 | független[8] | ||
| 2002–2006 | Hollósi László | független[9] | |
| 2006–2010 | független[10] | ||
| 2010–2014 | Béndek József | független[11] | |
| 2014–2019 | független[12] | ||
| 2019–2024 | Szücs Norbert | független[13] | hivataláról lemondott |
| 2024–2024 | Diószegi Anna alpolgármester, ügyvivőként | ||
| 2024– | Diószegi Anna | független[1] | |
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1820 | 1818 | 1824 | 1722 | 1772 | 1768 | 1780 | 1780 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 22%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 10,6% (21,2% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek és románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,2% volt római katolikus, 15% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (47,9% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Zichy-kastély
- Vadászház
- Látványtár – Varga Zoltán magángyűjteménye
Ismert emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1772-ben Pyrker János László egri érsek, az egri líceum alapítója
- Itt született 1836-ban Szentirmay Elemér zeneszerző, a 19. század végén divatos népszínművek megzenésítője.
- Itt született 1864-ben gróf Zichy Aladár, 1868-ban pedig fivére, gróf Zichy János is; mindketten politikusok, miniszterek voltak.
- Ugyancsak a hely szülötte és az előbbi család tagja volt gróf Zichy Gyula (1871–1942) kalocsai érsek is, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt.
- Itt született 1864-ben Buzássy Ábel ciszterci szerzetes, paptanár, a felsőház póttagja.
- Itt született 1879-ben Hegedűs Lajos pedagógus, gyógypedagógus, a mozgáskorlátozott gyermekek első magyarországi iskolájának (Nyomorék Gyermekek Országos Otthona) első igazgatója (1913-1939).
Képtár
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A nagylángi kastély légifelvételen
A nagylángi kastély légifelvételen
A nagylángi kastély légifelvételen
Helységnévtábla
Első világháborús emlékmű
Polgármesteri hivatal
Szovjet emlékmű
Művelődési otthon
Nagyláng, tó
Park és háborús emlékmű Nagylángon
Temető, Nagyláng
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Soponya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 23.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Soponya, Hungary" (html) (angol nyelven). Falling Rain Genomics, Inc. Hozzáférés: 2012. július 8.
- 1 2 3 "Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja" (PDF). Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület. 2001. 29–34. o. 2013. május 15. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 11.
- 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ "Soponya települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Soponya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 31.
- ↑ "Soponya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 16.
- ↑ "Soponya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 16.
- ↑ "Soponya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 16.
- ↑ "Soponya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. június 18.
- ↑ "Soponya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 3.
- ↑ "Soponya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 8.
- ↑ Soponya Helységnévtár
- ↑ Soponya Helységnévtár
A Székesfehérvári járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
.svg)
