Ugrás a tartalomhoz

Vereb

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vereb
A római katolikus templom nyugati irányból
A római katolikus templom nyugati irányból
Vereb címere
Vereb címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásGárdonyi
Jogállásközség
PolgármesterMárton Béla (független)[1]
Irányítószám2477
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség829 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176[3] m
Terület22,32 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájLovasberényi-hát[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 07″, k. h. 18° 37′ 05″47.318669°N 18.618019°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 07″, k. h. 18° 37′ 05″47.318669°N 18.618019°E
Vereb (Fejér vármegye)
Vereb
Vereb
Pozíció Fejér vármegye térképén
Vereb weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vereb témájú médiaállományokat.

Vereb (németül: Spatzendorf) község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vereb Fejér vármegyében fekszik, a Velencei-tótól kb. 15 km-re északra. Északról Vértesacsa, északkelet felől Vál, délkeletről Pázmánd és nyugatról Lovasberény községekkel határos. Tengerszint feletti magassága 155–230 méter között változik.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a 8117-es úton érhető el, nyugati szomszédja, Lovasberény felől éppúgy, mint délkelet felől, Kápolnásnyék-Pázmánd, illetve az M7-es autópálya e három települést kiszolgáló csomópontja felől. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal Velence megállóhely.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vereb nevét az oklevelek 1276-ban említik először Verub alakban, ekkor a falu a Csák nemzetség birtoka. 1276-ban a feljegyzések szerint a falu papja kísérte Szent Margit sírjához a tési papot. 1326-ban a Csák nemzetséghez tartozó István fiai, Péter és István itteni öröklött részbirtokukat Csókakővel együtt átadták cserébe Károly Róbert királynak. 1330-ban az e nemhez tartozó Gurkee fia Pál öröklött földjét szintén átadta a királynak, hogy a csókakői uradalomhoz csatolta. 1333-ban papja 40 kisdénár pápai tizedet fizetett.

A második világháború előtt Vereb gazdasági adottságaihoz képest elmaradott község volt. Egy 1935-ös felmérés szerint a község határa 3880 kat. hold volt, amiből 1798 kat. hold urasági földbirtok, 1981 kat. hold. paraszti birtok, 121 kat. hold pedig községi birtok volt. A mezőgazdasági művelésre alkalmas területek jelentős részével a középparasztság rendelkezett.

A községben felekezeti iskola működött, felszerelése meglehetősen kezdetlegesnek bizonyult. Mivel a gyermekeket a mezőgazdasági munkákba gyakorta bevonták, így ősszel és tavasszal elhanyagolták az iskolába járást.

Verebről 42 fő vesztette életét a második világháború frontjain, illetve a felszabadító harcok során. A szovjet csapatok 1944. december 22-én foglalták el először a községet. A falu határában összesen 77 kilőtt páncélost számoltak össze, ami a Budapest körülzárásáért vívott harcok hevességét is tanúsítja.

1945 január elején a szovjet katonai igazgatás képviselője összehívta a községi elöljáróság tagjait, Varga Lajos jegyzőt, id. T. Szabó Lajos bírót, és Kampis István írnokot, majd felszólította őket az élet megindítására. Megszervezték a halottak eltemetését, az utak és az iskola rendbehozatalát, valamint a tejbegyűjtést.

Januárban még Vereb körül hullámzott a front, súlyos harcok folytak a szovjet csapatok és a német "SS" alakulatok között. 1945. január 26-án a kora hajnali órákban a németek erős páncélos erőkkel meglepetésszerűen betörtek a Váli völgy felől Vereb községbe. Itt Vereb térségében kellett volna találkozniuk a Baracska és Bicske irányából támadó német ékekkel. Szemtanúk elmondása szerint 30-35 páncélos tört be a községbe, túlnyomórészt "SS" páncélosalakulathoz tartoztak. A németek majdnem két napig tartották magukat a Vértesacsa felől ellentámadást intéző erős szovjet alakulattal szemben, illetve a fogságba esett szovjet katonákkal is kegyetlenkedtek. A szovjet hadifoglyokat az uradalmi kovácsműhely épületébe terelték és barbár módon megkínozták, majd kivégezték őket. Akiknek megkínzására nem maradt idejük vagy erejük, azokat a kovácsműhely előtt lőtték főbe. Összesen 39 szovjet katona és hadifogoly lelte halálát, a harcok során pedig több mint százan haltak meg.

Később a lebontott kovácsműhely helyén 1957-ben emlékművet emeltek, mely az uradalmi kastély parkjában áll. A verebi harcokról Ilja Markin szovjet író is megemlékezett, aki korábban műszaki tisztként harcolt a falu környékén és később többször is visszalátogatott oda.

Január 27-én éjfél tájban hagyta el az utolsó német páncélos a községet, ám a németek Fejér vármegyéből való kiűzéséig, március végéig nem kezdődhetett meg az újjáépítés. Április elején alakult meg a Nemzeti Bizottság, megszervezték a községi rendőrséget. Az állatállomány szinte teljesen elpusztult a harcok során, az uradalom kismagtárában 120 métermázsa gabona állott rendelkezésre.

Megkezdődött a földosztás is. A 3880 katasztrális holdból felosztható földalap 933 kat. hold, a földigénylők száma 145 fő volt. 1945. május 10-ére be is fejeződött a földosztás, mint a 933 kat. hold felosztásra került 135 személy között és 53 házhelyigénylő számára.

A községben 2 üzemképes és 3 meg nem javított traktor volt, ill. 7 rossz erőben lévő ló. A megmunkálatlan, bevetetlen föld 873 kat. holdra rúgott.

A település 2007-ben került át a Székesfehérvári kistérségből a Gárdonyi kistérségbe. 2013 óta a Gárdonyi járás települése.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Molnárné Vajda Julianna (független)[6]
  • 1994–1998: Molnárné Vajda Julianna (független)[7]
  • 1998–2002: Molnárné Vajda Julianna (független)[8]
  • 2002–2006: Molnárné Vajda Julianna (független)[9]
  • 2006–2010: Kurcz Mária (független)[10]
  • 2010–2014: Kurcz Mária (független)[11]
  • 2014–2019: Kurcz Mária (független)[12]
  • 2019−2024: Kurcz Mária (független)[13]
  • 2024−2025: Espár Sándor (független)[14]
  • 2025− : Márton Béla (független)[1]

A településen 2025. december 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2025. szeptember 15-én a feloszlás mellett döntött.[15] A választáson az addigi faluvezető is elindult, de négy jelölt közül, 20%-ot alig meghaladó eredménnyel csak a második helyet tudta megszerezni.[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
789
770
762
765
798
821
831
829
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (16,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31%, református 23,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,3% (30,9% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 84,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% görögnek, 0,1% horvátnak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt református, 17% volt római katolikus, 0,9% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 1,6% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 15% felekezeten kívüli (46% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műemlékek, építészeti látnivalók:

  • Helytörténeti Gyűjtemény,
  • Református templom,
  • Római katolikus templom,

Emlékművek, emlékhelyek, szobrok:

  • I. és II. világháborús emléktábla – Fő út 10.,
  • II. világháborús emlékmű – Szabadság tér 26.,
  • Kovács János emléktáblája Szabadság tér,
  • Pogánykő – 13. km kőnél (honfoglalás kori emlékhely),
  • Verebi Végh János mellszobra – Berényi út 4.

Híres szülöttei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Szénási Sándor (1925–2001) református lelkész, költő, műfordító
  • Végh Gyula (1870–1951) művészeti író, műgyűjtő, festő, múzeumigazgató, utazó
  • Végh Péter (1725–1802) országbíró

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Veszpr.k.m.lt.
  • Győrffy: Fejérvármegye
  • A felszabadulás a bicskei járásban (Bicske, 1970)

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 "Vereb települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2025. december 7. Hozzáférés: 2025. december 7.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. ↑ "Vereb, Hungary" (html) (angol nyelven). Falling Rain Genomics, Inc. Hozzáférés: 2012. július 8.
  4. 1 2 3 "Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja" (PDF). Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület. 2001. 29–34. o. 2013. május 15. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 11.
  5. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  6. ↑ "Vereb települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  7. ↑ "Vereb települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 17.
  8. ↑ "Vereb települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 11.
  9. ↑ "Vereb települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 11.
  10. ↑ "Vereb települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 11.
  11. ↑ "Vereb települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. június 18.
  12. ↑ "Vereb települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 18.
  13. ↑ "Vereb települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 16.
  14. ↑ "Vereb települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2025. szeptember 26.
  15. ↑ "Feloszlatta magát Vereb képviselő-testülete, időközi választás jön". feol.hu. 2025. szeptember 16. Hozzáférés: 2025. szeptember 26.
  16. ↑ Vereb Helységnévtár
  17. ↑ Vereb Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vereb&oldid=29241077”