Pacsatüttös
| Pacsatüttös | |
| Közigazgatás | |
| Település |
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 576 fő (1910) |
| Elhelyezkedése | |
 Pacsatüttös
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 42′ 39″, k. h. 17° 01′ 28″46.710839°N 17.024543°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 39″, k. h. 17° 01′ 28″46.710839°N 17.024543°E | |
 | |
Pacsatüttös (korábban Tüttös) Pacsa délkeleti településrésze Zala megyében. Korábban a Pacsai járás Pacsai körjegyzőségének kisközsége volt, amely az 1920-as évek végén egyesült a körjegyzőség másik kisközségével, Pacsával. A közigazgatási egyesítésről 1927-ben született döntés, az egyesült Pacsa nagyközség pedig 1928-ban alakult meg véglegesen és kezdte meg működését, ezzel a körjegyzőség meg is szűnt[1][2] A Magyar Nemzeti Levéltár Zala vármegyei helytörténeti lexikona a történeti települést külön egységként, „Tüttös (Ma: Pacsa része)” megjelöléssel tartja nyilván.[3]
Fekvése és mai helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pacsatüttös Pacsa déli településrésze. Önálló községi jogállása a Pacsával történt egyesítéssel megszűnt, neve és elkülönülő településrészi jellege azonban fennmaradt. Pacsa önkormányzatának helyi esélyegyenlőségi programja szerint Pacsatüttös 1928 óta része Pacsának, ugyanakkor a városrészt történeti kialakulása miatt továbbra is sajátos településrészként jellemzik. A dokumentum 2012–2017 között 92–94 lakóépületet tartott nyilván Pacsatüttösön, és megállapította, hogy a településrész közigazgatási és közszolgáltatási feladatait Pacsa látja el.[4]
A Pacsatüttös név a hivatalos közlekedési elnevezésekben is használatban maradt. A térséget kiszolgáló helyközi autóbusz-menetrendben „Pacsa, pacsatüttösi elágazás”, „Pacsa (Pacsatüttös), iskola” és „Pacsa (Pacsatüttös), autóbusz-forduló” nevű megállóhelyek szerepelnek.[5] A város és Pacsatüttös közötti gyalogos kapcsolatot a 2010-es és 2020-as években több ütemben fejlesztették. A településrész felé vezető gyalogút egy mintegy 320 méteres szakasza korábban készült el, majd 2022-ben további, körülbelül 350 méteres járdaszakaszt építettek ki; a járda mentén napelemes közvilágítási elemeket is telepítettek.[6][7]
Neve
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település történeti neve Tüttös volt. A névtani szakirodalom a zalai település középkori névalakjai között a Thyhws, Thwthews és Thythews alakokat is számon tartja, és a mai Tüttössel, Pacsa településrészével azonosítja őket.[8] A Pacsa történetét feldolgozó helytörténeti monográfia egyik fejezete az 1428-ban kelt oklevélben szereplő THYTHWS formát közli, és a Tüttös nevet egy középkori személynévből származtatja.[1] A név eredetének kérdése ugyanakkor nem teljesen egyértelmű: a magyar névtani szakirodalomban a Töttös–Tüttös típusú helynevek egy részét személynévi eredetűnek, más részét az erdőirtáshoz és irtványföldhöz kapcsolódó gazdálkodástörténeti helynévnek tekintették.[9][8]
A későbbi forrásokban a Tüttös mellett a Pacsatüttös név terjedt el. A 20. század elejére Pacsatüttös már hivatalos községnévként is használatban volt: egy 1924-ben kiadott országos kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtár önálló zalai kisközségként, a Pacsai járás részeként tüntette fel Pacsatüttöst.[10]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Középkor és török kor
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település legkorábbi írásos említésének pontos évében a szakirodalomban eltérés található. A Pacsa története című helytörténeti monográfia Pacsatüttössel foglalkozó külön fejezete 1426-ra teszi a falu első említését, ugyanazon kötet korábbi, középkori áttekintő fejezete viszont egy 1428-ban kelt oklevélből közli a THYTHWS névalakot.[1] A névtörténeti szakirodalomban szintén több középkori írásváltozat maradt fenn.[8] Emiatt az első említés évét a rendelkezésre álló források alapján nem lehet teljes bizonyossággal egyetlen évre szűkíteni.
A középkorban több birtokos osztozott a falu és határa területén. A 15. század közepéről szőlőművelésre vonatkozó adat is fennmaradt, ami arra utal, hogy a szőlőtermesztés már ekkor a helyi gazdálkodás része volt. A 16–17. századi háborúk súlyosan érintették a települést: a helytörténeti monográfia szerint 1567-ben a falut felégették, lakói részben elmenekültek, részben elhurcolták őket, egy 1690. évi összeírás pedig már puszta faluként tüntette fel Tüttöst.[1]
Újratelepülése és fejlődése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A török kori pusztulást követően Tüttös a 18. században ismét benépesült. A helytörténeti feldolgozás szerint 1757-ben 16 házat és 88 lakost írtak össze a településen.[1] Egyházi szempontból szorosan kapcsolódott Pacsához: a Magyar Nemzeti Levéltár mikrofilmes anyakönyvi adatbázisa Tüttöst 1766 és 1880 között a pacsai római katolikus plébánia filiái között tünteti fel.[11] A pacsai izraelita anyakönyvi kerület adatlapja Tüttöst 1838 és 1880 között ugyancsak a hozzá tartozó települések között sorolja fel.[12]
A 18–19. század során a település fokozatosan növekedett, gazdaságának alapját elsősorban a mezőgazdaság jelentette. A helytörténeti monográfia 1848-ra 497 lakost közöl, akik túlnyomó többsége római katolikus vallású volt.[1] A 20. század elején Pacsatüttös továbbra is önálló kisközség maradt, miközben több közigazgatási és intézményi ügyben Pacsához kapcsolódott. Az 1924-es országos címtár 570 lakost közölt Pacsatüttösre, körjegyzőségét és anyakönyvezését pedig Pacsához kapcsolta.[10]
Egyesülése Pacsával
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1920-as években megindult a közvetlenül egymáshoz kapcsolódó, illetve kis lélekszámú községek közigazgatási összevonása. A helytörténeti monográfia szerint az egyesítési folyamatot egy 1925-ös belügyi rendelkezés és az arra épülő helyi közigazgatási intézkedések készítették elő, majd az 1927-ben kiadott 51342/1927. számú belügyminiszteri rendelet létrehozta Pacsa nagyközséget, amelynek első kerülete Pacsa, második kerülete Tüttös lett.[1]
Az egyesülés éve ezért a forrásokban részben 1927-ként, részben 1928-ként jelenik meg. Pacsa város hivatalos településtörténeti összefoglalója szerint Pacsa és Pacsatüttös 1928-ban egyesült Pacsa néven,[13] és az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programja ugyancsak 1928-at jelöli meg a Pacsához csatlakozás éveként.[4] Egy 1928-ban megjelent korabeli újsághír arról számolt be, hogy a Pacsa és Pacsatüttös egyesítéséből keletkezett Pacsa nagyközség véglegesen megalakult és működését megkezdte.[2] Ennek alapján 1927 az egyesítést elrendelő közigazgatási döntés, míg 1928 az egyesült település tényleges működésének kezdő éveként értelmezhető.
Az egyesüléssel Pacsatüttös önálló községi jogállása megszűnt, történeti településneve azonban fennmaradt. A Magyar Nemzeti Levéltár helytörténeti lexikona ma is külön történeti egységként tartja nyilván Tüttöst, Pacsa részeként.[3]
Régészeti emlékek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pacsatüttös területének régészeti emlékei a középkori település első írásos említésénél jóval korábbi emberi jelenlétről tanúskodnak. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa „Pacsa, Pacsatüttös, Fő út” néven, 19151-es lelőhely-azonosítóval tart nyilván egy régészeti lelőhelyet. Az adatbázis szerint a területen 1989-ben terepbejárást, 2015-ben pedig régészeti adatgyűjtést és előzetes régészeti dokumentációt végeztek. Felszíni településnyomot, néhány cseréptöredéket és egy magkőtöredéket dokumentáltak; a lelőhelyet a késő neolitikumhoz, azon belül a lengyeli kultúra I–II. fázisához sorolták.[14]
A régészeti adatok azt bizonyítják, hogy Pacsatüttös mai területének környezetében már az újkőkorban is volt emberi megtelepedés. Arra azonban a rendelkezésre álló régészeti és történeti források nem szolgáltatnak bizonyítékot, hogy a neolitikus településnyom és a később írásban megjelenő középkori Tüttös között folyamatos településtörténeti kapcsolat állt volna fenn.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 Pacsa története, Zalai kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998, különösen 219–223. o., Magyar Elektronikus Könyvtár. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- 1 2 „Pacsa nagyközség megalakult”, Vasárnap, 1928. 43. szám, Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- 1 2 Magyar Nemzeti Levéltár: Zala megye helytörténeti lexikona, „Tüttös (Ma: Pacsa része)”, 23.472. 25. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- 1 2 Pacsa Város Önkormányzata: Helyi Esélyegyenlőségi Program 2018–2023, különösen 27–28. o. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- ↑ MÁV-csoport: 6225 Pacsa–Dióskál–Gétye–Zalaapáti autóbuszvonal menetrendje, Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- ↑ „Biztonságossá vált végre a pacsatüttösi gyalogosok közlekedése”, Zalai Hírlap / ZAOL, 2022. szeptember 19. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- ↑ „Napelemes kandeláberek a Tüttösre vezető járda mentén”, Zalai Hírlap / ZAOL, 2023. október 17. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- 1 2 3 Névtani Értesítő, 21. szám, 1999, 188. o., Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- ↑ Magyar Nyelv, 86. évfolyam, 1990: „Gazdálkodástörténetünk egy helynévi emléke”, 223–228. o., Magyar Tudományos Akadémia REAL-J repozitórium. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- 1 2 Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára, 1924, Pacsatüttös szócikk, Hungaricana Közgyűjteményi Portál. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár, AdatbázisokOnline: Pacsa római katolikus anyakönyvei, a települési mutatóban Tüttös filiális településként, 1766–1880. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár, AdatbázisokOnline: Pacsa izraelita anyakönyvei, a települési mutatóban Tüttös, 1838–1880. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- ↑ Pacsa Város Önkormányzata: A település története, „1928-ban Pacsa és Pacsatüttős községek Pacsa néven egyesültek.” Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
- ↑ Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis: „Pacsa, Pacsatüttös, Fő út”, lelőhely-azonosító: 19151. Hozzáférés: 2026. szeptember 11.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pacsa története. Zalai kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998. Magyar Elektronikus Könyvtár.
- Magyar Nemzeti Levéltár – Zala megye helytörténeti lexikona.
- Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Pacsa, Pacsatüttös, Fő út.
- Magyar Nemzeti Levéltár – pacsai római katolikus anyakönyvek.
- Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára, 1924 – Pacsatüttös.
- Vasárnap, 1928. 43. szám – Pacsa nagyközség megalakulása.
- Névtani Értesítő, 21. szám, 1999.
- Magyar Nyelv, 86. évfolyam, 1990.
- Pacsa Város Önkormányzatának hivatalos honlapja.
.svg){kind=small}
