Szentdemeter
| Szentdemeter (Dumitreni) | |
.JPG) | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Balavásár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Balavásár |
| Irányítószám | 547103 |
| SIRUTA-kód | 115673 |
| Népesség | |
| Népesség | 405 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 416 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 24′ 03″, k. h. 24° 45′ 31″46.400926°N 24.758548°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 03″, k. h. 24° 45′ 31″46.400926°N 24.758548°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentdemeter témájú médiaállományokat. | |
Szentdemeter (románul Dumitreni, németül Mettersdorf) falu Romániában Maros megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu Marosvásárhelytől 30 km-re délkeletre a Kis-Küküllő bal partján kisebb patakok völgyében fekszik. Balavásárhoz tartozik, melytől 5 km-re délkeletre van.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1436-ban Zsigmond király Demeter fia Kemény Lőrincnek adta. 1503-ban Zentdemeter néven említik. A Kis-Küküllő völgyére nyúló hegyfokon állt a valamikori várkastély. Mára már maradványai sem láthatók. A 16. században a Balassi és Nyújtódi családok kezdték el építeni. 1607 és 1635 között Balassi Ferenc reneszánsz stílusban alakította át, új falakat, bástyákat, épületeket emelt. 1656-ban Csáki Gábor özvegye Gyulaffi Zsófia az egyik helyiséget római katolikus kápolnává építteti át, mivel a falu temploma az unitáriusoké lett. 1660-ban Kemény János vezére Kis András ostrommal foglalta el, az ide menekült Lázár Györgyöt pedig helyben felakasztotta.
1910-ben a falunak 731 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 613 lakosából, 585 magyar, 27 cigány és 1 román volt.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Római katolikus temploma a falu keleti szélén egy magaslaton áll. Román kori eredetű, később gótikus stílusban átalakították, mai formáját a 15–16. század fordulóján nyerte el. Ebből a korszakból származik a sokszög záródású szentély, a hajó gótikus hálóboltozata és a nyugati kapuja. Az egyik legépebben fennmaradt középkori építészei emlékként tartják számon Erdélyben. Egyedi a templombejárat sok százéves faragott kőkerete, valamint a szentély 2010-ben részlegesen feltárt késő gótikus falképei, melyek Szent Mihály arkangyalt, fájdalmas Krisztust, illetve apostolokat, mártírszenteket ábrázolnak. A templom a reformáció idején az unitáriusoké lett, de a katolikus többségnek 1722-ben a ferences szerzetesek missziós munkájának köszönhetően visszakerült a katolikusokhoz.[2]
A Schell-udvarház a 18-19. században klasszicista stílusban épült. Állapota nagyon leromlott.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1550 körül Bogáthi Fazekas Miklós unitárius zsoltárfordító.
- Itt született 1926. december 27-én Vajda Lajos történész.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ "Ideje az építésnek..." – Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében Szentdemeter. mediaklikk.hu. (magyarul) Médiaklikk (2026. március 5.)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
