Énlaka
| Énlaka (Inlăceni) | |
| Az unitárius templom híres rovásírásos felirata | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Etéd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Etéd |
| Irányítószám | 537008 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 83829 |
| Népesség | |
| Népesség | 130 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 152 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Énlaka témájú médiaállományokat. | |
Énlaka (románul Inlăceni) falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Etédhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Székelykeresztúrtól 18 km-re északkeletre a Gagy-patak völgyfőjében a Firtos-tető nyugati lábánál, Székelyudvarhelytől északnyugatra 20 km-re, a Sóvidéktől délre 6–8 km-re fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevének legkorábbi alakja Jandlaka volt, a Jenő törzsnévből ered. Ebből hasonult a nép ajkán a mai magyar alakra. A román név is a magyarból való.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Már a rómaiak korában fontos határerőd állt a mai Várkertnek nevezett helyen, ettől délnyugatra pedig római polgári település alakult ki, melyet Praetoria Augusta településsel azonosítanak.
A hagyomány szerint az itt letelepedett Jenő vezérről először Jenőlaka volt a neve. Egykori várát már a gótok, az avarok és a dákok is birtokolták, Jenő vezér ostrommal vette be. 1910-ben 643, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A Trianonig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 226 magyar lakosa volt.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Unitárius templomában egy Orbán Balázs által felfedezett ősi székely rovásírású felirat látható („Egy az Isten. Georgyius Musnai diakon.”[2]). A templom a 15. század második felében épülhetett a helyén állt római Jupiter-templom köveinek felhasználásával. 1661-ben a tatárok felégették, 1668-ban állították helyre, a felirat is ekkori. Kazettás mennyezete 1668-ban, kerítésfala 1745-ben készült. Tornya 1830 és 1833 között épült, 1927-ben restaurálták. Az 1976. évi javításkor a padlózat alól római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő.


Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született Toró Tibor (1931–2010) fizikus, az MTA tagja.
- Itt él id. Szávai Márton nyugalmazott tanító, aki őshonos magyar gyümölcsfák gyarapításával, szaporításával foglalkozik, közben pedig a hely történetét írja.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Bodor András. "Székely rovásírásos szövegek megfejtése" (pdf). Korunk (1970. április hó). Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA). 610. o. Hozzáférés: 2014. február 1.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Visy Zsolt (Szerk.) 2008: Tanulmányok Énlaka történetéről és kultúrájáról. Énlaka – Pécs.

