Ugrás a tartalomhoz

Biri (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biri
Biri címere
Biri címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNagykállói
Jogállásközség
PolgármesterAlmási Katalin (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4235
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1201 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′, k. h. 21° 51′47.816667°N 21.850000°EKoordináták: é. sz. 47° 49′, k. h. 21° 51′47.816667°N 21.850000°E
Biri (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Biri
Biri
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Biri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Biri témájú médiaállományokat.

Biri község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.

Nagykállótól 7 kilométerre délre, Balkánytól 5 kilométerre északra, Nagykálló Ludastó nevű különálló városrészétől 5 kilométerre keletre, Perkedpusztától pedig 4 kilométerre nyugatra fekszik. Különálló településrésze 58 lakossal Táncsicstelep Nagykállótól 4, Biri központjától pedig 3 kilométerre.

Csak közúton érhető el, Nagykálló és Balkány irányából is a 4102-es úton. Ludastóval egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út köti össze.

Korábban áthaladt rajta a Nagykálló–Nyíradony-vasútvonal is, melynek egy megállási pontja volt határain belül, Biri megállóhely a belterület nyugati szélén. Ennek közúti elérését a 49 313-as számú mellékút tette lehetővé. Északkeleti határszélét pontszerűen érinti a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal is.

A török eredetű nevű, már a honfoglalás előtt létrejött település első írásos említése a 13. század végéről, 1290-ből maradt fenn, amikor a Biri Gergely fia János adóssága miatt III. Endre (1290–1301) által elvett birtokba Ördög fia Pál beiktatása ellen a Balogsemjén nemzetségbeli Gergely fia János és a Gutkeled nemzetségbeli Pál fia Lőrinc tiltakozott. A falu a két nemzetség 13. században kialakulóban lévő birtokai közé ékelődött. A Biri család alapító őse (I. Ubul) 1220 körül élt.

1325-ben Biri Fábián és János voltak a földesurak. A falunak az 1332–1335. évi tizedjegyzék szerint a Boldogságos Szűz ("Beata Virgo") tiszteletére szentelt temploma volt.

1343-tól a Kállay családé volt a település. Az 1345. évi osztozkodás során e család két főága (Egyed fia Iván és Egyed fia Simon ága) úgy osztozott rajta, hogy a rét felőli része Simoné, az erdő felőli része pedig Iváné lett. A 15. és a 16. században is a Kállay család birtokolta Birit. 1556-ban 31 decima-fizető (dézsmafizető) jobbágyon (ami kb. 155-160 főt jelent) három Kállay családbeli osztozott. 1592-ben átmenetileg a Bornemissza családnak is volt ugyan benne egy nemesi kúriája, de 1609-ben, amikor Kálló várőrséggé akarta foglalni magának a falut, ezt is a Kállayak akadályozták meg.

1720-ban mint pusztahely (desolata) szerepelt a vármegyei összeírásban. 1763–1767 között Kállay János a szilágysági birtokairól, pontosabban Portelekről román eredetű, óhitű jobbágyokat telepített a faluba, amely a középkori településtől 2 kilométerre DNY-ra alakult ki. Ennek megfelelően a község 1772. évi urbáriuma már 8 telkes jobbágyat és 2 házaszsellért említ 3,6/8 jobbágytelken. Száz évvel később,1870-ben már 654 lakos élt a település 86 lakóházában, 1900-ban pedig 708 lakos 85 lakóházban. A falu határának területe 1870-ben 1974 kat. hold volt.

Az 1777-ben épült volt Kállay-kúriát (a mai községházát) Giuseppe Aprili olasz építőmester tervezte. Az ortodox templom pontos építési ideje ismeretlen, a 19. század elejére tehető.

Az első világháború 32, a második világháború 45, az 1956-os forradalom pedig egy áldozatot szedett a falu lakosai közül. Emléküket a Millenniumi Parkban 2000-ben felállított emléktáblák őrzik.

1979–1988 között megtorpant a település fejlődése. Nagykálló társközségeként csak az ivóvízhálózat kiépítését sikerült megvalósítani.

1989. január 1-én Biri ismét önálló község lett, s ismét fejlődni kezdett.

  • 1990–1994: Márton József (független)[3]
  • 1994–1998: Márton József (független)[4]
  • 1998–2002: Márton József (független)[5]
  • 2002–2006: Márton József (független)[6]
  • 2006–2009: Márton József (független)[7]
  • 2009–2010: Almási Katalin (független)[8]
  • 2010–2014: Almási Katalin (független)[9]
  • 2014–2019: Almási Katalin (független)[10]
  • 2019–2024: Almási Katalin (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Almási Katalin (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2009. augusztus 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
1424
1434
1407
1374
1232
1255
1238
1223
1201
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,7%, református 10,7%, görögkatolikus 40,2%, felekezeten kívüli 2,2% (23,7% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 1% ukránnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, románnak, ruszinnak és szerbnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,1% volt római katolikus, 9,2% református, 28,7% görögkatolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 3,9% felekezeten kívüli (40,1% nem válaszolt).[15]

  • Millenniumi Park
  • Adventista imaház
  • Templomai
  • Községháza
  • Művelődési ház
  • Könyvtár
  • Teleház
  • Iskolák
  • Bölcsőde (ma a Dankó Pista Egységes Óvoda – Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola használja az épületet)
  • Kállay-kastély
  • Le Til Kúria[16]
  • Bimbó-hegy
  1. 1 2 "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Biri települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
  5. ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 2.
  6. ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 2.
  7. ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 2.
  8. 1 2 "Biri települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2009. augusztus 2. Hozzáférés: 2020. június 6.
  9. ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 28.
  10. ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 2.
  11. ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25.
  12. ↑ "2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2009. Hozzáférés: 2020. június 6.
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Biri Helységnévtár
  15. ↑ Biri Helységnévtár
  16. ↑ "Esküvői helyszín - Le Til Kúria - Biri | www.eskuvoihelyszinkereso.hu". www.eskuvoihelyszinkereso.hu. Hozzáférés: 2019. szeptember 19.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nagykálló-délnyugat Nagykálló-dél Kállósemjén
Ludastó

Észak
Nyugat  Biri  Kelet
Dél

Perkedpuszta
Geszteréd Balkány-észak Balkány-kelet