Biri (település)
| Biri | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Nagykállói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Almási Katalin (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4235 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1201 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 62,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Biri weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Biri témájú médiaállományokat. | |||
Biri község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagykállótól 7 kilométerre délre, Balkánytól 5 kilométerre északra, Nagykálló Ludastó nevű különálló városrészétől 5 kilométerre keletre, Perkedpusztától pedig 4 kilométerre nyugatra fekszik. Különálló településrésze 58 lakossal Táncsicstelep Nagykállótól 4, Biri központjától pedig 3 kilométerre.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak közúton érhető el, Nagykálló és Balkány irányából is a 4102-es úton. Ludastóval egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út köti össze.
Korábban áthaladt rajta a Nagykálló–Nyíradony-vasútvonal is, melynek egy megállási pontja volt határain belül, Biri megállóhely a belterület nyugati szélén. Ennek közúti elérését a 49 313-as számú mellékút tette lehetővé. Északkeleti határszélét pontszerűen érinti a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal is.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A középkorban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A török eredetű nevű, már a honfoglalás előtt létrejött település első írásos említése a 13. század végéről, 1290-ből maradt fenn, amikor a Biri Gergely fia János adóssága miatt III. Endre (1290–1301) által elvett birtokba Ördög fia Pál beiktatása ellen a Balogsemjén nemzetségbeli Gergely fia János és a Gutkeled nemzetségbeli Pál fia Lőrinc tiltakozott. A falu a két nemzetség 13. században kialakulóban lévő birtokai közé ékelődött. A Biri család alapító őse (I. Ubul) 1220 körül élt.
1325-ben Biri Fábián és János voltak a földesurak. A falunak az 1332–1335. évi tizedjegyzék szerint a Boldogságos Szűz ("Beata Virgo") tiszteletére szentelt temploma volt.
1343-tól a Kállay családé volt a település. Az 1345. évi osztozkodás során e család két főága (Egyed fia Iván és Egyed fia Simon ága) úgy osztozott rajta, hogy a rét felőli része Simoné, az erdő felőli része pedig Iváné lett. A 15. és a 16. században is a Kállay család birtokolta Birit. 1556-ban 31 decima-fizető (dézsmafizető) jobbágyon (ami kb. 155-160 főt jelent) három Kállay családbeli osztozott. 1592-ben átmenetileg a Bornemissza családnak is volt ugyan benne egy nemesi kúriája, de 1609-ben, amikor Kálló várőrséggé akarta foglalni magának a falut, ezt is a Kállayak akadályozták meg.
Az újkorban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1720-ban mint pusztahely (desolata) szerepelt a vármegyei összeírásban. 1763–1767 között Kállay János a szilágysági birtokairól, pontosabban Portelekről román eredetű, óhitű jobbágyokat telepített a faluba, amely a középkori településtől 2 kilométerre DNY-ra alakult ki. Ennek megfelelően a község 1772. évi urbáriuma már 8 telkes jobbágyat és 2 házaszsellért említ 3,6/8 jobbágytelken. Száz évvel később,1870-ben már 654 lakos élt a település 86 lakóházában, 1900-ban pedig 708 lakos 85 lakóházban. A falu határának területe 1870-ben 1974 kat. hold volt.
Az 1777-ben épült volt Kállay-kúriát (a mai községházát) Giuseppe Aprili olasz építőmester tervezte. Az ortodox templom pontos építési ideje ismeretlen, a 19. század elejére tehető.
A 20. században
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az első világháború 32, a második világháború 45, az 1956-os forradalom pedig egy áldozatot szedett a falu lakosai közül. Emléküket a Millenniumi Parkban 2000-ben felállított emléktáblák őrzik.
1979–1988 között megtorpant a település fejlődése. Nagykálló társközségeként csak az ivóvízhálózat kiépítését sikerült megvalósítani.
1989. január 1-én Biri ismét önálló község lett, s ismét fejlődni kezdett.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Márton József (független)[3]
- 1994–1998: Márton József (független)[4]
- 1998–2002: Márton József (független)[5]
- 2002–2006: Márton József (független)[6]
- 2006–2009: Márton József (független)[7]
- 2009–2010: Almási Katalin (független)[8]
- 2010–2014: Almási Katalin (független)[9]
- 2014–2019: Almási Katalin (független)[10]
- 2019–2024: Almási Katalin (Fidesz-KDNP)[11]
- 2024– : Almási Katalin (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2009. augusztus 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1424 | 1434 | 1407 | 1374 | 1232 | 1255 | 1238 | 1223 | 1201 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,7%, református 10,7%, görögkatolikus 40,2%, felekezeten kívüli 2,2% (23,7% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 1% ukránnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, románnak, ruszinnak és szerbnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,1% volt római katolikus, 9,2% református, 28,7% görögkatolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 3,9% felekezeten kívüli (40,1% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Millenniumi Park
- Adventista imaház
- Templomai
- Községháza
- Művelődési ház
- Könyvtár
- Teleház
- Iskolák
- Bölcsőde (ma a Dankó Pista Egységes Óvoda – Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola használja az épületet)
- Kállay-kastély
- Le Til Kúria[16]
- Bimbó-hegy
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Biri települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
- ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 2.
- ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 2.
- ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 2.
- 1 2 "Biri települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2009. augusztus 2. Hozzáférés: 2020. június 6.
- ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 28.
- ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 2.
- ↑ "Biri települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25.
- ↑ "2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2009. Hozzáférés: 2020. június 6.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Biri Helységnévtár
- ↑ Biri Helységnévtár
- ↑ "Esküvői helyszín - Le Til Kúria - Biri | www.eskuvoihelyszinkereso.hu". www.eskuvoihelyszinkereso.hu. Hozzáférés: 2019. szeptember 19.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nagykálló-délnyugat | Nagykálló-dél | Kállósemjén |
| Ludastó | Perkedpuszta | |
| Geszteréd | Balkány-észak | Balkány-kelet |
