Ugrás a tartalomhoz

Vaja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaja
Vay-kastély
Vay-kastély
Vaja címere
Vaja címere		 Vaja zászlaja
Vaja zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásváros
PolgármesterTisza Andrásné (független)
Irányítószám4562
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség3329 fő (2026. jan. 1.)[1]
Népsűrűség123,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″47.999444°N 22.171111°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″47.999444°N 22.171111°E
Vaja (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Vaja
Vaja
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Vaja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaja témájú médiaállományokat.

Vaja (korábban: Nyírvaja) város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye középső-keleti részén helyezkedik el, a Nyírség északi peremén. Különálló településrésze az északi határszéle közelében Rákóczitanya.

A térség fontosabb települései közül Rohod 3, Őr 4, Jármi 9,5, Mátészalka 14,, Vásárosnamény pedig 20 kilométer távolságra található.

A szomszédos települések: észak felől Nyírmada, északkelet felől Pusztadobos, kelet felől Nyírparasznya, délkelet felől Papos, dél felől Őr, délnyugat felől Kántorjánosi, nyugat felől Baktalórántháza, északnyugat felől pedig Rohod.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfontosabb közúti elérési útvonala a 49-es főút, amely a nyugati határszéle közelében, a várostól alig 2 kilométerre ágazik ki a 41-es főútból az országhatár irányába, és végighalad a lakott területén. Az ország távolabbi részei felől a 41-es, majd a 49-es főúton érhető el a legegyszerűbben, míg Ópályival a 4116-os út kapcsolja össze.

Vasúton a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonalon érhető el, amelynek két megállási pontja van itt, az egyik a szomszéd faluval közös. Vaja-Rohod vasútállomás a belterület északi részén helyezkedik el, nem messze a 49-es főút vasúti keresztezésétől, közúti elérését az abból kiágazó, rövidke 41 311-es számú mellékút teszi lehetővé. Rákóczitanya megállóhely a névadó településrész déli széle közelében található, közúton csak a 41-es főút felől érhető el, a 41 101-es számú mellékúton.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Vay-kastély 1906-ban. (Ismeretlen festő műve)

Neve személynévi eredetű, valószínűleg egykori tulajdonosáról kapta. Először 1272-ben említik IV. Béla király birtokadományozásakor, ekkor a név Woya és Waya alakokban fordult elő. 1312-ben már a Vay család birtokaként van említve a település. 1370 körül Vay László váradi püspök volt a tulajdonosa. A család címerét Vay Titusz kapta Zsigmond királytól hűségéért, vitézi tetteiért.

1412-ben Csernavodai István, a szomszédos Papos birtokosának jobbágyait a Vay család tagjai Vajára költöztették. 1418-ban Vajának már pallosjoga is volt.

A Vajai vár egykor terjedelmes erősség volt, a mostani épülettől kissé távolabb álló templom volt a várkápolna. A vár jelenleg fennálló épülete a réginek csupán a lakórészét képezte. A tatár invázió alatt itt húzták meg magukat a szabolcsi rendek is, és itt tárgyalták meg Rákóczival a szatmári békét.

A 16. században – házasság révén – az Ibrányiak, valamint a Jármy család is szerzett itt birtokrészt.

1578-ban Nagyvaja és Kustosvég mint két különálló falu van említve.

Az 1700-as évek végén 650 fő lakosa volt a településnek. A református gyülekezet tagjainak anyakönyvezése 1714-ben indult meg.[2]

Vay Ádám szobra a kastély szoborparkjában

1711-ben itt, a vajai várban találkozott II. Rákóczi Ferenc Pálffy János gróffal, a magyarországi császári csapatok főparancsnokával, néhány nappal azelőtt, hogy végleg elhagyta az országot.[3] A vajai vár urát, kuruc Vay Ádámot is bujdosásai során érte a halál. Danzigban halt meg 1719-ben. 1906-ban, Rákóczi és bujdosótársainak újratemetésekor Vay Ádám hamvait is hazaszállították, s Vaján temették el. Síremléke a református templom előtti parkban áll.

A jobbágyfelszabadításkor, 1848-ban a falu lakossága már 1002 fő volt. 1939 végén a faluból 524 fő református vajai költözött át a Baranya vármegyei Magyarbólyba.

A második világháború idején

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború harcai közvetlenül érintették a települést, komoly emberi és anyagi veszteségeket okozva. 1944. október végén a visszavonuló német csapatok védelmi állást vettek fel a község házai előtt, és tüzérségi megfigyelőpontot létesítettek a helyi református templom tornyában. Emiatt Vaja három napon keresztül a harcoló felek közvetlen tűzvonalában feküdt, és heves tüzérségi támadás érte. A román hadsereg egységei végül 1944. [október 29-én vonultak be a településre. A harcok során a középkori eredetű református templom tornyát hat tüzérségi találat érte, amelynek következtében az épület, valamint a helyi iskolák, a lelkészi és a tanítói lakások is súlyosan megrongálódtak. A település életét évszázadokon át meghatározó főnemesi Vay család tagjai 1944 őszéig éltek a vajai várkastélyban, ám a front közeledtével elhagyták a birtokot. A gazdátlanul maradt kastélyépület a háborút követő években súlyos pusztulásnak indult, a berendezése széthordódott, az épületet végül az 1960-as években állították helyre. A világháború katonai áldozatainak, valamint a deportált és életét vesztett helyi zsidó lakosságnak a tiszteletére 1992-ben a templomkertben emlékművet avattak, amelyen a falu 47 áldozatának neve olvasható.

A Vay család az 1940-es évekig birtokosa maradt a településnek.

2009. július 1. óta város.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1990–1994 Tisza László független[4]
1994–1998 Balogh Gyula független[5]
1998–2002 Tisza Sándor független[6]
2002–2006 független[7]
2006–2010 független[8]
2010–2014 független[9]
2014–2019 független[10]
2019–2020 független[11]
2020–2024 Tisza Sándor Rajmund független[12][13]
2024–2026 Fidesz-KDNP[14]
2026- Tisza Andrásné független[15]

A településen 2020. szeptember 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[16] mert a kisvárost 1998-tól vezető Tisza Sándor 2020. május 2-án, 56 évesen váratlanul elhunyt.[17][18][19] A választást a korábbi polgármester fia nyerte meg.

A kisváros polgármestere 2026. május 29-dikén lemondott, családi okokra hivatkozva. A lemondás után a város vezetését az alpolgármester vette át.[20] 2026 őszén kiírták a polgármester-választást a településen, melyet a függetlenként induló Tisza Andrásné nyert.[21]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
3639
3588
3515
3488
3329
3402
3368
3368
3329
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[22]

2019-ben a település lakossága 3683 volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,4%, református 65,7%, görögkatolikus 9,1%, felekezeten kívüli 1,9% (10,7% nem válaszolt).[23]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,1% volt római katolikus, 52,1% református, 6,5% görög katolikus, 2,6% egyéb keresztény, 6,6% felekezeten kívüli (23,9% nem válaszolt).[24]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vaja várkastélya
Nikápolyi csata (Lohr Ferenc festménye)
Az 1980-as években épült katolikus templom
Vajai tó

A váron kívül még két műemléki védelem alatt álló épület áll a városban: az Árpád-kori református templom és egy régi lakóház.[25]

1941-ben valamennyi aradi vértanúról utcát neveztek el.

A Vajai tó 2025-re teljesen kiszáradt a csapadékhiány, a mezőgazdasági öntözés és a talajvízszint csökkenése következtében.[26]

Híres vajaiak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Vay Ádám (Vaja, 1656 – Dancka, 1719. I. 31.)
  • vitéz Csengeri Imre (1888–1941) – az I. világháború hőse, a Vitézi Rend elsőként felavatott tagja. Életének jelentős részét Vaján töltötte, itt gazdálkodott, és itt is helyezték végső nyugalomra.
  • Molnár Mátyás (1923–1982) – A Vay Ádám Múzeum alapítója és vezetője
  • Vántus István (Vaja, 1935 – Debrecen, 1992) zeneszerző
  • Tömör-Tones Zsolt (Budapest, 1971–)
  • Kun Szabó Melinda (Budapest, 1966–)

Tárogatósok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kuruc emlékeket őrző városban alakult meg a Rákóczi Tárogató Egyesület, amely magára vállalta, hogy összefogja a hagyományos magyar hangszer, a tárogató hazai és külföldi megszólaltatóit. Az egyesület évente országos tárogatós találkozót, négyévente pedig világtalálkozót rendez. Az utóbbi eseményre, amelyet más-más településen rendeznek, számos európai országból és még a tengerentúlról is érkeznek művészek.[27][28][29]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  2. ↑ "Századai a szent eklézsiának". 2009. február 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. augusztus 19.
  3. ↑ Várkonyi Ágnes, R. : Esélyek és alternatívák a szatmári béketárgyalásokon 1710–1711. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/4. sz., 986. oldal, ISSN 0017-6540
  4. ↑ "Vaja települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. ↑ "Vaja települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 14.
  6. ↑ "Vaja települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 11.
  7. ↑ "Vaja települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 11.
  8. ↑ "Vaja települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 11.
  9. ↑ "Vaja települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 28.
  10. ↑ "Vaja települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 14.
  11. ↑ "Vaja települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2022. július 22.
  12. ↑ "Vaja települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2020. szeptember 6. Hozzáférés: 2022. július 22.
  13. ↑ Többnyire a járvány miatt elmaradt időközi önkormányzati voksolásokat tartottak vasárnap országszerte. nepszava.hu (2020. szeptember 6.) (Hozzáférés: 2020. szeptember 7.)
  14. ↑ "Vaja települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 2.
  15. ↑ "Időközi Önkormányzati választások – Nemzeti Választási Iroda". 2026. október 4. Hozzáférés: 2026. október 9.
  16. ↑ "Vaja települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2020. szeptember 6. Hozzáférés: 2020. június 27.
  17. ↑ Lovas Gergő (2020. május 3.). "Meghalt Vaja polgármestere, Tisza Sándor" (html) (magyar nyelven). Index.hu. Hozzáférés: 2020. május 3.
  18. ↑ "Időközi helyi önkormányzati választások" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. Hozzáférés: 2020. június 26.
  19. ↑ Elhunyt Vaja polgármestere. szabolcsihir.hu (2020. május 3.)
  20. ↑ "Lemondott Vaja polgármestere". szabolcsihir.hu. Hozzáférés: 2026. május 30.
  21. ↑ "Tisza Andrásnét választották polgármesternek a szabolcsi Vaján". 2026. október 4. Hozzáférés: 2026. október 9.
  22. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  23. ↑ Vaja Helységnévtár
  24. ↑ Vaja Helységnévtár
  25. ↑ "Vaja műemlékeinek listája". Hozzáférés: 2013. július 29.
  26. ↑ Tamás, Lipták. "Víz állott, most földhalom – a Vajai-tó nyomába eredtünk (+VIDEÓ)". magyarjelen.hu. Hozzáférés: 2025. április 28.
  27. ↑
  28. ↑
  29. ↑

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Vaja az utazom.com honlapján[halott link]
  • Molnár Mátyás: A vajai várkastély; Múzeumi Ismeretterjesztő Központ, Nyíregyháza, 1966 (Szabolcs-szatmári múzeumi füzetek)
  • Molnár Mátyás: Vaja, Vay Ádám Múzeum; TKM Egyesület, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Keresztényi Nándor: A vajai negyedszázad. Krónika a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetről; II. Rákóczi Tsz., Vaja, 1985
  • Asztalos János: Játékkert a vajai óvodában; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1990
  • 30 éves a Vay Ádám Múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1994
  • Száz éves a vajai freskó. Tudományos ülésszak, Vaja 1996. április 19.; szerk. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 1997 (A Vay Ádám Múzeum Baráti Kör kiadványai)
  • Vaja; szerk. Németh Péter; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • I. Komédiás Napok a vajai várkastélyban; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2004
  • A vajai Vay-várkastély és múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2004
  • II. Komédiás Napok a vajai várkastélyban. 2005. május 27-29.; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2005
  • A vajai Vay-várkastély és múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vaja, 2006
  • Városavató ünnepség. Vaja, 2009. szeptember 12.; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2009
  • Molnár Mátyás, a múzeumalapító. Emlékülés Molnár Mátyás születésének 90. évfordulóján; szerk. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2014
  • Ötvenéves a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye. Alapítva: Kuruc Vay Ádám Múzeum; összeáll. Molnár Sándor; Vay Ádám Múzeum Baráti Kör, Vaja, 2015
  • A historikus vár negyedszázadai; összeáll. Molnár Sándor; MNM Vay Ádám Muzeális Gyűjtemény, Vaja, 2019
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vaja&oldid=29420406”