Kishódos
| Kishódos | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Fehérgyarmati |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Nyitrai Szabolcs (független)[1] |
| Irányítószám | 4977 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 51 fő (2026. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 8,07 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,92 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishódos témájú médiaállományokat. | |
Kishódos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban. A vármegye és az Észak-Alföld legkisebb népességű települése.[3]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye keleti részén, az ukrán határ mentén fekszik, a Túr mellett, annak bal partján.
Szomszédai a határ magyar oldalán: észak felől Kispalád, délkelet felől Nagyhódos, délnyugat felől Rozsály, nyugat felől Tisztaberek, északnyugat felől pedig Botpalád. Északkelet felől a legközelebbi település az ukrajnai Nagypalád (Велика Паладь).
Legközelebbi szomszédja a kevesebb, mint 2 kilométerre lévő Nagyhódos; a környék más települései közül Garbolc 4, Kispalád 7, Botpalád 9, Magosliget 12, Uszka 15, Tiszabecs 19, Sonkád 8, Kölcse pedig 12 kilométer távolságra található.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1980-as évekig zsákfalu volt Nagyhódos irányából. Aztán 1989-ben egy minisztériumok által kiírt pályázat segítségével[4] a Közúti Építő Vállalat Kispaládig megépíthette a községbe vezető út meghosszabbítását, ami 1993-re készült el.
A ma érvényes útszámozás szerint a 4143-as út halad végig a településen, nagyjából dél-északi irányban, közúton csak ezen érhető el az ország belsőbb részei felől, de immár mindkét végponti település, Gacsály vagy Tiszabecs irányából.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pontok Zajta vasútállomás vagy Rozsály megállóhely a MÁV Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalán.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kishodos neve először a Váradi regestrumban – egy tüzesvaspróba kapcsán – tűnt fel; nevét már a 15. században is mai alakjában írták.
Az egykori Túr menti összefüggő erdőterületen Hodos valószínűleg a 13. század folyamán keletkezett. A 14. század első felében a Gutkeled nemzetség Tiba-ága észak-szatmári uradalmának a része. A 15. században Kis- és Nagyhódos már két önálló település: míg az utóbbi a Gutkeled-nembeli Gacsályi-rokonság birtoka, Kishódos a Drágffyaké.[5] Valószínűleg ők végezték a falu benépesítését is.[6]
1486-ban Bélteki Drágffy Bertalan a falut a tisztabereki pálos remetéknek ajándékozta.
1592-ben az egész birtokot Károlyi Mihály kapta meg. Az 1600-as években a királyi kamaráé volt, s a szatmári várhoz tartozott.
A 18. században és a 19. század elején kamarai birtok, s a tiszaújlaki provizorátushoz tartozott. Ekkor a Berenczei Kováts család szerezte meg, és még a 20. század elején is az övék volt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Czövek Zoltán (független)[7][8]
- 1994–1998: Czövek Zoltán (független)[9][10]
- 1998–2002: Czövek Zoltán (független)[11][12]
- 2002–2006: Czövek Zoltán (független)[13][14]
- 2006–2010: Krakkó Zsigmond (független)[15]
- 2010–2014: Krakkó Zsigmond (Fidesz–KDNP)[16]
- 2014–2019: Krakkó Zsigmond (Fidesz–KDNP)[17]
- 2019–2024: Krakkó Zsigmond (Fidesz–KDNP)[18]
- 2024– : Nyitrai Szabolcs (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 79 | 70 | 68 | 69 | 73 | 60 | 52 | 48 | 51 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[19]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 25,6% cigánynak mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 91%, görögkatolikus 1,3% (3,8% nem válaszolt).[20]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% nem nyilatkozott. Vallásuk szerint 2,7% volt római katolikus, 82,2% református, 5,5% görög katolikus, 9,6% nem válaszolt).[21]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Református templom – épült 1815-1823 között. 1841-ben építették a tornyot, 1847-ben fejeződött be az építkezés. 1859-ben készült el a belső berendezés. A templom belsejében a torony felőli oldalon egy fakarzat, kazettajellegű egyszínű deszkamennyezet és fűrészelt-faragott szószékkorona található. A négyszögletes úrasztalába beillesztették valamelyik korábbi templom 1643-ból származó, napjainkra lekopott festésű, köriratos kerek asztallapját.[22]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Kishódos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. június 12.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "A megye legkisebb települése a mindössze 88 lelkes Kishódos." - Az aprófalvak jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében / Malakucziné Póka Mária. - Nyíregyháza : KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága, 2004. - 7. p.
- ↑ "Új utak a megyében" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1989. június 20. Hozzáférés: 2020. szeptember 26. == Kelet-Magyarország, 1989. június 20. 1. p.
- ↑ A két falu - Kis- és Nagyhódos - történetének korábbi összefoglalásaiban gyakran nehezen elkülöníthetők az egyes falvakra, illetve a régi Hodos egyes részeire vonatkozó információk. Így a szócikk korábbi változatában is 'keverednek' az adatok: "A 15. század elején a Gachály család és az Atyai család volt a birtokosa. 1462-ben Atyai András magvaszakadtával, annak birtokrészeit a Rosályi Kúnok kapták meg. 1476-ban a Rosályi Kún család tagjai megszerzik a Gacsályiak birtokrészeit is a településen, de ugyanekkor a község másik fele a Drágfiaké volt. 1424-ben a Drágfi család tagjai megosztoztak kishódosi birtokaikon, melyet ekkor a Bélteki ág szerzett meg. 1470-ben azonban a Drágfiak ismét visszakapták, s az övék maradt egészen 1486-ig."
- ↑ Maksay Ferenc: A középkori Szatmár megye. (Budapest, 1940.) p. 76. és 148.
- ↑ "Kishódos települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "A megválasztott polgármesterek megyénkben" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1990. október 3. Hozzáférés: 2020. január 30. == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
- ↑ "Kishódos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 1.
- ↑ "A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1994. december 13. Hozzáférés: 2020. január 30. == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
- ↑ "Kishódos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. január 30.
- ↑ "Megyénk új polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1998. október 21. Hozzáférés: 2020. január 30. == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
- ↑ "Kishódos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. január 30.
- ↑ "Községeink és nagyközségeink polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2002. október 21. Hozzáférés: 2020. január 30. == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
- ↑ "Kishódos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. január 30.
- ↑ "Kishódos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 29.
- ↑ "Kishódos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 30.
- ↑ "Kishódos települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 24.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Kishódos Helységnévtár
- ↑ Kishódos Helységnévtár
- ↑ Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. Szerk. Entz Géza (Budapest : Akad. K., 1987.) p. 291. ISBN 963-05-3683-8; Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) p. 683. ISBN 963-00-1460-2.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "kishodos.reblog.hu" (html) (magyar nyelven). reblog.hu. 2020. december 27. Hozzáférés: 2020. december 27.
{{cite web}}: External link in(súgó)|publisher=
