Szakoly

Szakoly
A faluközpont
Szakoly címere Szakoly zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nagykállói
Jogállás	község
Alapítás éve	1290
Polgármester	Bacskai Erzsébet (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4234
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	2625 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	65,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	41,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 46′, k. h. 21° 55′47.766666666667, 21.916666666667
Szakoly Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Szakoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakoly témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szakoly község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése

A település a Közép-Nyírség déli részén található Nyíradony város (Hajdú-Bihar megye) közelében.

Balkánytól 3 km-re keletre, Nyírmihályditól 7 km-re északnyugatra, Abapusztától 7 km-re északkeletre, Nyírgelsétől 6 km-re nyugatra és Kislétától 8 km-re (földúton) délnyugatra helyezkedik el, Nyíradonytól 5 km-re déli irányba helyezkedik el Szakolykerten keresztül haladva (részben földút) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén.

Elérhetőség vasúton: Vasútállomása nincs, a Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon legközelebb Balkányban (4 km) volt, de ott 2007. március 4-én "ideiglenesen" megszűnt a forgalom. Nyírmihálydi állomása (az Apafa–Mátészalka-vasútvonalon) kb. 6 km-re van.

Elérhetőség közúton: A 471-es úttól mintegy 7 km-re helyezkedik el. A településen a 4913-as számú országút halad át.

Debrecentől 37 km-re található, míg Nyíregyházától 35 km-re.

Domborzata és vízrajza

Földrajzilag homokdombos terület, korábban tölgyek és nyírekben gazdag volt, napjainkban akác és nyárfaerdős, homokos talajú terület. A terület sokáig mocsaras terület volt, de a mocsarakat a 19-20. század között lecsapolták. Tengerszint feletti magassága változó néhol 115 m -121 m között.

A településen található a Bábaréti-tó. (Napjainkban a település határában működő bioerőmű hasznosítja.). A településen két nagyobb folyás található Szakolyi-folyás és Kállói-főfolyás, ezek időszakosan vízzel telítettek.

Állat- és növényvilág

Az erdőkben gyakori az őz, vaddisznó, vadnyúl és a fácán. Növényvilágát tekintve a környék jellemzően akácok, nyárfák, nyírekben gazdag, sok gyógynövény is megtalálható a környéken. pl.: bodza, lándzsás útifű, máriatövis, bojtorján, pipacs kanálisok partján gólyahír és vérrehulló fecskefű stb. Házi kertekben gyakori a kamilla, kapor, régen a mák is, de a szigorú szabályok miatt ma ez már csak ritkán fordul elő.

Története

A település kialakulását történeti leírások több, mint 700 évesre becsülik. A településen a bioerőmű építése során, rengeteg avar kori, kelta tárgyak, kelta maszkok, görög–macedón arany- és ezüstérmék, továbbá kelta vert ezüst és öntött érméket, valamint csontváz lelet kerültek elő, így valószínűleg még régebb óta lakott ez a terület. A leletek alapján, már Krisztus előtt a II-I. században lakott volt ez a terület.

III. Béla magyar király uralkodása idején az ország öt ispotálya közül az egyik Szakolyban működött.

Már az 1290-ben voltak feljegyzések, melyek említik a települést Ina-Szakola néven. Ezért úgy tartják, hogy a Szakoly szláv eredetű helynév, melynek jelentése: sólyom. Ez azonban tévedés, mert a községet egy 1326. évi oklevélben Zakul, illetve Zokul néven említik, ami a székely név egyik változata (THÚRY József: A székelyek eredete, 142. oldal).

1320. Dózsa nádor elnöklete alatt megyegyűlés volt Szakolyban.

1487-ben a falu a Zakoly család birtoka volt. Az ősrégi jellegét ma is őrzi a Földvár nevű dűlő, ahol a monda szerint földvár állott.

A török pusztítása idején csaknem lakhatatlanná vált, újjáépítése a 18. század végére tehető. A település ezidőtájt, Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség határ települése is volt, így hol, Erdély része, hol Magyarország része volt.

1839-ben már közel 1100 lelket számláltak. Szentmiklóssy Sándornak kis úri lakja volt, melyet 1895-ben építtetett, jelenleg eredeti állapotában óvodaként működik. Damjanich seregei a debreceni csatába Szakoly községen keresztül az akkori Debreceni utcán (mai nevén Rákóczi utcán) vonultak keresztül.

Jelentős volt a gróf Tisza-féle kúria, amelyben Móricz Zsigmond író is járt, és az itt eltöltött vigadalom alapján írta meg a Kivilágos kivirradtig című regényét.

1919. szeptember 23-án a magyar–román háborúban Szakolyt, Szabolcs vármegyétől elszakították, és Szatmár vármegyéhez csatolták, ezzel a Nagy-Románia részévé vált. Ez az állapot nem tartott sokáig, 1920 áprilisában a románok kivonultak Kelet-Magyarországról, és június 4-én a trianoni békeszerződés meghúzta az új országhatárt, ezzel Szakoly ismét Magyarország része lett.

1900-as évek elején Móricz Zsigmond író, legációba itt tartózkodott, majd negyed századdal később szakolyi emlékeit felhasználva megírta a Kivilágos kivirradtig című regényét, amellyel 1926-ban készült el. Móricz később is többször visszalátogatott barátjához Szakolyba.

A Horthy-korszak idején sok magyar és zsidó család kivándorolt Amerikába (USA., Kanada, Dél-Amerikába), valamint Nyugat-Európába. Akik később hazatérek ők földbirtokosok lettek.

1945-ben a legelsők között került sor a földosztásra, amely során 600 család részére mintegy 5000 hold földet osztottak ki. A település eltartó és megtartó képessége ebben az időben szintén robbanásszerűen megerősödött.

1948-ban megépült az új orvosi rendelő, az 50-es években új postával és iskolával gazdagodott a település.

1949-ben megalakult az Aranykalász, 1960-ban az Árpád, 1961-ben a Virágzó Szakszövetkezetek, melyek 1980-ban egyesültek a Egyetértés MGTSZ néven. Ennek következménye a dinamikus fejlődés megindulása, és új munkahelyek létesülése.

1950-es évekig Szakolykert, Szakoly település része volt, de a szakolykerti lakosok a megyerendezések során, szavazással Nyíradonyhoz csatlakoztak.

A napjainkban ismert Szakoly területe a 19–20. század során a korábbi családi birtokok összevonásából jött létre.

1970-es években a település gazdaságilag is fellendült, a településen létrejött a varroda, ahol textilipari termékek készültek a 90-es évek végéig és a fűrésztelep. Akkor ezek is tönkrementek a gazdasági válság idején.

1990-es években a teljes településen kiépítették a közműhálózatot és leaszfaltozták az utakat.

1992-ben megalakult a tűzoltóság.

1998-ban Létrejött a település határában a Dél-Nyírségi szilárd hulladéklerakó, valamint a gyümölcsaszalóüzem, amelyet Bíró Boldizsár, a Népjóléti és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára (1998) helyezett ünnepélyes keretek között üzembe.

Szakoly, Fő tér

A 2000-es évek elején a település szépen fejlődött, de 2001-ben tornádó sújtotta: soha korábban nem jegyeztek fel még hasonlót sem. Még Dr. Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is ellátogatott Szakolyba megtekinteni a vihar utáni károkat.

2006-ban letették Magyarország első zöldmezős beruházásának alapkövét Szakolyban. Elkezdték felépíteni az első zöldmezős bioerőművet, melyet 2009-ben adtak át. 2008-ban rengeteg vállalkozás ment tönkre a gazdasági válság idején (bezárt a településen működő gyümölcsaszalóüzem, üzemanyagtöltő állomás stb.) 2010-ben a települést másodjára, ismét súlyos szélvihar sújtotta, több napos elektromos áram- és vízhiányt okozva. 2016-ban a vezetők hibájából kifolyólag a település a csőd szélére sodródott.

2024.-es Sarki fény Szakoly településen

Felmerült Szakoly település Hajdú-Bihar megyéhez való átcsatolása, de ez a mai napig nem rendeződött, ám a lakosoknak egyes szolgáltatásokért már át kell járniuk Hajdú-Biharba, pl. orvosi ügyelet. A település új vezetése első intézkedései között gondoskodott arról, hogy az orvosi ügyelet visszakerüljön a lakosok által könnyen megközelíthető Balkányba, ez 2020. április 1-jétől valósult meg.

Az 1949-ben épült római katolikus templomot 2022-ben le kellett bontani, mert az építéskor rossz minőségű anyagokat használtak fel és a talajviszonyok sem voltak megfelelőek, így az 1996-ban hozzáépített torony dőlni kezdett, a templom statikailag életveszélyes állapotba került. Ezek után a templomot újjáépítették, az elkészült épületet 2023-ban szentelték fel.

2024. október 10.-én rendkívüli ritka jelenség volt megfigyelhető. A településen sarki fény volt látható.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Rényai János (független)
• 1994–1998: Rényai János (független)
• 1998–2002: Rényai János (független)
• 2002–2006: Rényai János (független)
• 2006–2010: Szűcs Gabriella (független)
• 2010–2014: Szűcs Gabriella (független)
• 2014–2019: Szűcs Gabriella (független)
• 2019–2024: Bacskai Erzsébet (Polgárok Egyesülete Szakolyért)
• 2024– : Bacskai Erzsébet (Fidesz-KDNP)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:

Lakosok száma	2795	2771	2743	2577	2620	2575	2539	2549	2625
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025	2026

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 1% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak, 3,4% cigánynak mondta magát (18,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: református 32,7%, görögkatolikus 23,2%, római katolikus 17%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (23,9% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak és ukránnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,4% volt római katolikus, 28,4% református, 22,7% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 2,4% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).

Gazdaság

Szakoly településen valósult meg Magyarország első zöldmezős bioerőmű beruházása, amelynek alapkövét 2006-ban helyezték le és melyet 2009. augusztus 27-én adtak át, az avató ünnepségen Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is jelen volt. A bioerőmű fásszárú biomassza tüzelésű, névleges teljesítménye 19,8  MW, mely növeli az országos hálózat ellátottságát. Továbbá a biomassza erőmű területén található a Bábaréti-tó is. Az erőmű tulajdonosa 2016 óta a Veolia francia vállalatcsoport, az erőmű fontos stratégiai szerepet tölt be mind az ország, mind a vállalat szempontjából.

Szakolyi biomasszaerőmű

A lakosság nagy része mezőgazdaságból él (nagyobb mennyiségben termelt agráriumok: burgonya, kukorica, görögdinnye, alma, dohány). Megtalálható a településen a szolnoki dohányfermentáló Zrt. (DOFER Zrt.) képviseleti irodája is, de napjainkra a dohánytermesztés visszaesett. A településen élők másik fele a környező városokban (Balkány, Nyíradony, Nagykálló, Nyíregyháza, Debrecen) dolgoznak. A munkanélküliségi ráta az aktívkorúak között a településen alacsony.

A településen 60 °C-os termálvíz található, de ez mind a mai napig nincs gazdaságilag hasznosítva.

Infrastruktúra

A településen található háztartások 95%-a be van kapcsolva a közmű hálózatokba (víz, szennyvíz, elektromos áram). A háztartások 95%-ban internet elérhetőség is rendelkezésre áll, de a település központjában szabad Wi-Fi hálózat is elérhető. Mobil hálózatokat tekintve mindhárom nagy hazai mobil szolgáltatónak kiváló hálózati lefedettsége van a településen, mind a mobil, mind az internet hálózat (5G) is kiváló, TV-szolgáltatást tekintve viszont a digitalizálás óta csak a Telekom tud nézhető szolgáltatást nyújtani.

Oktatási és művelődési intézmények

• Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium
• Szakolyi Micimackó Óvoda (volt Szentmiklóssy kastély)
• Petőfi Sándor Művelődési Ház – IKSZT
• Móricz Zsigmond Községi Könyvtár
• Biztos Kezdet Gyerekház

• 
  Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium
• 
  Biztos Kezdet Gyerekház
• 
  Micimackó Óvoda
• 
  Arany János Általános Iskola
• 
  Szakolyi Futballpálya

A szakolyi lakosság képzettsége

A lakosság képzettségének megoszlása %-os arányban: 98% befejezi a 8. osztályt, ezt követően 35% szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait, 25% középiskolában (szakgimnázium), vagy gimnáziumban, míg a lakosság 6% végez felsőfokú tanulmányokat (egyetem, főiskola). Analfabétizmus a lakosság 2%-át érinti.

Vallás és egyházak

• 
  Szent István király Római katolikus templom
• 
  Urunk mennybemenetele görögkatolikus templom
• 
  Szakolyi Református Egyházközség temploma
• 
  Új Római Katolikus templom

Temetők

Keresztény temetők

Tiszaszőlői temető

Ide már nem temetnek.

Mihálydi úti temető

Jelenleg működő temető.

Kállói úti temető

Régi temető, ide sem temetnek már. Felszámolását tervezik.

Izraelita temető

A falu szélén egy erdős területen van a tiszaszőlői izraelita temető. A sírkövek egy részét széthordták, a maradékot benőtte a borostyán. Csak kettő síremlék áll a helyén, amin kohanita szimbólum van.

Egészségügyi és szociális intézmények

Egészségügyi központ épülete

Alapszolgáltatási Központ épülete

• Egészségügyi központ (háziorvosi és védőnői szolgáltatások)
• Gyógyszertár
• Fogászati rendelő
• Szakoly Alapszolgáltatási Központ
• Módszertani Ápoló-Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézmény (a megyében a legelső)
• Szakoly Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság

Egyéb nevezetességek

A műfüves labdarúgópálya

• Turul-szobor
• Tájház
• Műfüves labdarúgópálya
• Básty-kert (A település rendezvényei is itt kerülnek megrendezésre minden év nyarán. 2017. nyarán először maradt el).
• Bay-kastély

Kulturális értékek

• Hajnalcsillag Nyugdíjas Klub Asszonykórusa
• Szakoly község településen forgatta videó klipjét a Nyughatatlan, Jaj... című zene számukhoz.

Szakoly történelmi emlékei

1978-ban Szakoly határában rengeteg 16. századi ezüstpénzt, valamint újkőkori edényeket találtak.

Később a szakolyi református templomban találtak egy 17. századi kókuszserleget, melyet napjainkban a Debreceni Református Templom Kollégiumának gyűjteményében őriznek.

Básty-kert

2007-ben a biomasszaerőmű építése során a Kígyós-réten (Bábarét) római kori - kelta maszkok, tárgyak, görög–macedón ezüst- és aranykincseket, agyagtárgyakat, csontvázakat találtak, valamint kelta vert ezüst és öntött pénzeket. A talált kincsek mind a mai napig zárolva vannak. A leleteket a Nyíregyházi Józsa András Múzeumban őrzik, megtekintésükre nincs lehetőség, mivel szigorúan titkosak. Ezen leletek alapján, viszont biztosra vehető, hogy a település már Krisztus előtt a II-I. században is lakott volt.

Testvértelepülései

• Erdőd, Románia
• Őrös, Szlovákia

Régi szakolyi családok

A helyi fontosabb nagybirtokos családok a Zakoly, a Szentmiklóssy, a Tisza, a Bonczy és a Melith család voltak. A legrégebbi és leggyakoribb családnevek a településen az Elek, a Győri, a Kiss, a Kovács, a Módis, a Nagy, a Szabó, a Szűcs és a Vadon. A régi szakolyi zsidó családok közé tartozott a Weisz, a Lichtmann, a Reizmann és a Rozinger család.

Szakoly község tanyái

Sok tanyával rendelkezik a település, ám ezek közül már csak Tiszaszőlő és Baromlaktanya lakottak, többi tanyáról az emberek beköltöztek Szakolyba. Földvártanya (Földvár) ősrégi története és a tanya neve is jelzi, hogy egykor földvár állott a település határában. Tiszatanya a 80-as évekig volt lakott tanyarész, az oda vezető utat Tiszasornak hívták (mai neve: Esze Tamás utca). (További tanyák voltak még: Miklóssytanya, Ficzfástanya)

1950-ig Szakolykert is, Szakoly tanyája volt, ám a megyehatár rendezés során átszavazták az lakosok magukat Hajdú-Bihar megyébe, így napjainkban Nyíradony része.

Szakolyban született vagy itt élt/élő híres emberek

Szakolyban született híres emberek

• Rostosinszky Parthén Péter (Szakoly, ~1592 – ?): püspök
• Szilágyi János (Szakoly, 1930. december 21. – ) nyugalmazott vezérigazgató, Szakoly díszpolgára címmel kitüntetett személy (Szakolyért Baráti Klub alapítója)

Szakolyban élő/élt, vagy hosszabb időt itt töltött híres emberek

• Móricz Zsigmond (1898): író (Kivilágos kivirradtig című regény)
• Dr. Kiss Tihamér (1937-től): Szakoly magánorvosa, zeneszerző (álnéven Dalnoki Tihamér: számos zeneszerzeményt jelentetett meg)

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Szakoly témájú kategóriát.
• Szakoly Önkormányzatának honlapja
• Szakoly az utazom.com honlapján
• Szakoly Facebook oldala
• A Szakolyi család családfája
• Szakoly eredete
• Szakoly egyéb
• Szakoly történelme
• Bioerőmű