Darnó
| Darnó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Fehérgyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bíró Miklós (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4737 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 138 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 57′ 34″, k. h. 22° 39′ 28″47.959461°N 22.657911°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 34″, k. h. 22° 39′ 28″47.959461°N 22.657911°E | |||
 Darnó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Darnó témájú médiaállományokat. | |||
Darnó község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik. Szomszédai: északkelet felől Vámosoroszi, kelet felől Kisnamény, dél felől Jánkmajtis, nyugat felől pedig Kisszekeres.
A környező települések közül Kisnamény 5, Csaholc 10, Jánkmajtis 6, Szamosújlak 10,5, Gyügye pedig 17 kilométer távolságra található; a járás székhelye, Fehérgyarmat 17,5 kilométerre fekszik.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A község központján végighalad, nagyjából nyugat-keleti irányban a Jánkmajtistól Gacsályig vezető 4141-es út, közúton csak ezen érhető el, a két végponti település, illetve Kisnamény felől is.
Az ország távolabbi részei felől a leginkább célszerű megközelítési útvonal: Fehérgyarmatig a 491-es főúton, onnan Majtisig a 4127-es, onnan tovább pedig a 4141-es úton.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Jánkmajtis megállóhelye, mely légvonalban alig másfél kilométerre van a község központjáról (bár a közúti elérési útvonala jóval hosszabb).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést egykor szászok lakták, és Szaksza Darnó-nak nevezték. Darnó nevét a Hunyadiak korában már a mai alakjában írták, és a rozsályi uradalomhoz tartozott, de a Drághfiaknak is és a Majtissiaknak is volt itt részbirtoka a 14., 15. században.
1453-ban Ujhelyi Péter is birtokosai közé tartozott.
1476-ban a Rosályi Kúnok megosztoztak a mellette fekvő "Sopsatelke" pusztán.
1490-ben egészen a Rosályi Kúnoké lett a település.
1524-ben Bélteki Drágfi János kapta meg az egész helységet, királyi adományként.
1539-ben Messer András és Salgay Bálint szerez benne részbirtokot.
Az 1600-as években a Kölcseyeké. 1666-ban a vármegye itt tartotta gyűlését.
A 18. században a Kölcsey, Péchy, Isaák, Szabó, Bartus családok az urai.
1810-ben földbirtokosai: Kisdobronyi Isaák Gáspár, a Pongrácz, Morvay, Czáró, Fogarasi, Osváth, és Székely családok
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Ifj. Szűcs Imre (független)[3][4]
- 1994–1998: Szakács József (független)[5][6]
- 1998–2002: Szakács József (független)[7][8]
- 2002–2006: Szakács József (független)[9][10]
- 2006–2010: Szakács József (független)[11]
- 2010–2014: Szakács József (független)[12]
- 2014–2019: Bíró Miklós (független)[13][14]
- 2019–2022: Bíró Miklós (Fidesz–KDNP)[15]
- 2022–2024: Bíró Miklós (független)[16]
- 2024– : Bíró Miklós (független)[1]
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2021. április 15-én lemondott posztjáról.[17] Lemondása ellenére elindult az időközi választáson (immár független jelöltként), és 90%-ot megközelítő eredménnyel vissza is nyerte a mandátumát.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 169 | 168 | 172 | 139 | 138 | 141 | 135 | 149 | 138 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 32,4% cigánynak, 1,4% ukránnak mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,5%, református 66,9%, görögkatolikus 2,7%, felekezeten kívüli 9,5% (8,1% nem válaszolt).[19]
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 29,7% cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,6% volt római katolikus, 65,2% református, 3,6% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 6,5% felekezeten kívüli (18,1% nem válaszolt).[20]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Református templom - 1824-ben épült, az előző fa templom helyére.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Darnó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 19.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Darnó települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "A megválasztott polgármesterek megyénkben" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1990. október 3. Hozzáférés: 2020. február 13. == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
- ↑ "Darnó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 5.
- ↑ "A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1994. december 13. Hozzáférés: 2020. február 13. == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
- ↑ "Darnó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 13.
- ↑ "Megyénk új polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1998. október 21. Hozzáférés: 2020. február 13. == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
- ↑ "Darnó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 13.
- ↑ "Községeink és nagyközségeink polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2002. október 21. Hozzáférés: 2020. február 13. == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
- ↑ "Darnó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 13.
- ↑ "Darnó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2019. december 6.
- ↑ "Darnó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 13.
- ↑ "Önkormányzati választás 2014" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2010. október 14. Hozzáférés: 2020. február 13. == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p.
- ↑ "Darnó települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 27.
- ↑ "Darnó települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2022. június 26. Hozzáférés: 2022. július 15.
- ↑ 2023. november 21-én e-mailben kapott válasz közérdekű adatigénylésre.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Darnó Helységnévtár
- ↑ Darnó Helységnévtár
