Hermánszeg
| Hermánszeg | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Fehérgyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Erika (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4735 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 233 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 47,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 54′, k. h. 22° 38′47.900000°N 22.633333°EKoordináták: é. sz. 47° 54′, k. h. 22° 38′47.900000°N 22.633333°E | |||
 Hermánszeg
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Hermánszeg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hermánszeg témájú médiaállományokat. | |||
Hermánszeg község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hermánszeg a Szatmári-síkságon fekvő középkori eredetű, Szamos-háti település. Szamossályi község keleti oldalán, a szabályozás előtti Szamos egyik nagy kanyarulatánál, a Holt-Szamos jobb partján, Mátészalkától 23 km-re K-DK-re fekszik.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Budapest irányából a 4-es főúton, Nyíregyházán át Vásárosnamény felé, majd Rohodnál a 49-es útra térve, Mátészalkán keresztül Kocsord irányába, innen a 491-es úton Fehérgyarmatig, majd Szamossályin át Hermánszegre érünk. Vasúton Nyíregyházától Fehérgyarmatig, onnan naponta rendszeres autóbuszjárattal közelíthető meg.
Természeti értékei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A táj szépségét az ártéri növénytársulások, ligeterdők, régi folyómeder-maradványok gazdag vízivilág változatossága jellemzi, amely helyenként érintetlenül pompázik.
A természetbarátok a környéken olyan növény-ritkaságokat is megfigyelhetnek, mint a fehér tündérrózsa, a európai zergeboglár, a pázsitlevelű nőszirom, az erdei madárhúr és a csomós palka.
A bokros, ligeterdős, rétekkel tarkított terep kisebb vadakban igen gazdag: sok a nyúl, a fácán, a fogoly, szárcsa, vadkacsa és más víziszárnyas, de ugyanakkor vaddisznók, őzcsapatok, rókák is fellelhetők. A természetfotósok lencsevégre kaphatnak halászó gémet, néha kócsagot is, kisebb ragadozó madarakat, héját és rétisast is.
A Szamos holt medre, amely Szamossályi és Hermánszeg között található, igazi halban gazdag horgászparadicsom: márna, kecsege, keszeg, harcsa, csuka, ponty, süllő akadhat horogra.
Éghajlata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az évi középhőmérséklet 9,6-9,7 °C, a napsütéses órák száma 1960-1970. Az uralkodó szélirány az északi és a déli, a csapadék mennyisége 650–670 mm.
Talaja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fiatal, nyers öntéstalaj.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevének Hermán előtagja a hadfi, harcos jelentésű Hermann személynévből származhat, a "szeg" utótag pedig éles folyókanyart jelent, mely utal a Szamos melletti földrajzi elhelyezkedésére.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település legkorábbi írásos említése 1314-ben történik egy határjárás során Hermánszegh alakban.
1315-ben a hűtlenség vádjába esett Barsa nembeli Kopasz nádor birtokát Károly Róbert király Tamás beregi és ugocsai főispánnak adományozta.
A korabeli feljegyzésekben megemlítik, hogy a falunak az 1350-es években révje volt a Szamoson.
A 15. században azonban már a váradi püspök és káptalan a falu földesura.
1611-ben Mellich Péter és neje kapta meg királyi adományként. Lányunokájuk báró Barkóczy Zsigmond felesége lesz, így Hermánszeg a Barkóczyakra száll. Egészen a 19. század közepéig az ő birtokuk.
Közben a II. Rákóczi György halála utáni zavaros időkben a szatmári német várőrség a falut kirabolja.
Érdekesség még a faluról, hogy Szatmár vármegye katonai leírói 1782-1785 között feljegyezték, hogy a "kissé magas törzsű tölgyerdő mellett egy településnél folyó Szamos gyakran kiáradt. A (Fehér)Gyarmatról Csengerre egy magányos csárdánál vezető országút az áradásokat kivéve jól járható, a jánki országúton a réteken néhány rossz hidat találtak."
Fényes Elek geográphiai szótára a 18. század közepi állapotát mutatja Hermánszegnek "Szatmár vármegyei magyar falu a rónaságon 288 lakossal. Nyolc telkes gazda bír 320 hold első osztályú szántóföldet, 33 hold irtásföldet, gyümölcsösei is szépek. A jánki uradalomhoz tartozik."
A Szatmár vármegyei monográfiában Hermánszeg úgy szerepel, mint magyar kis község a Szamos jobb partján. Házainak száma 65, lakosaié 393. Határa 415 hold.
Korábban a Szamos vize teljesen körbefogta a községet és csak egy helyen lehetett kimenni a faluból. A Szamos rendszeres árvizeivel többször részben vagy teljesen elpusztította Hermánszeget. A település mégis újjáépült, megváltozott arculata.
Az 1902-es folyószabályozásnak köszönhetően csak az 1970-es nagy árvíz veszélyeztette a lakosságot, azonban a víz lakott területeket akkor sem ért el.
Legutóbb az 1998-as tavaszi tiszai árvíz és az azt követő téli hatalmas és hosszantartó havazás és hófúvások miatti védekezés tette próbára a lakosságot. A hóolvadás miatti rendkívüli helyzetben a víz ismét teljesen körbezárta a települést, a fő út víz alatt volt. Így a falu néhány napra el volt vágva a külvilágtól.
A község újkori történelméhez hozzátartozik az első és második világháború kirobbanása és a hadköteles korú férfiak bevonulása, amely szinte minden családot érintett.
A hősi halottak pontos számáról adat nincs, mert sokan a háborúból hazatérve rokkantan, sebesülten, a háborúban szerzett betegség miatt itthon hunytak el. Így a ténylegesen háborúkban elesetteknek és a háborút megjárt hősöknek állított emléket 2000-ben az önkormányzat a református temető emlékparkjában.
A hősi emlékművet társadalmi munkában helybeli mesterek készítették. A megemlékezés virágait, koszorúit a hozzátartozók és az önkormányzat itt helyezheti el.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1991: Ifj. Nagy Bálintné (független)[3][4]
- 1991–1994: Biró Ferenc (független)[5]
- 1994–1998: Biró Ferenc (független)[6][7]
- 1998–2002: Badar László (független)[8][9]
- 2002–2006: Badar László (független)[10][11]
- 2006–2010: Badar László (független)[12][13]
- 2010–2014: Badar László (Fidesz–KDNP)[14]
- 2014–2017: Badar László (Fidesz–KDNP)[15][16]
- 2017–2019: Győrfi Erzsébet (független)[17][18]
- 2019–2024: Kiss Erika (független)[19]
- 2024– : Kiss Erika (független)[1]
A településen 2017. szeptember 10-én időközi polgármester-választást tartottak,[17] az előző polgármester halála miatt.[20]
A 2019-es választás érdekessége volt, hogy a polgármesteri posztért kilenc jelölt indult, ami abban az évben országos rekordnak számított.[19][21]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 240 | 232 | 246 | 245 | 226 | 232 | 226 | 230 | 233 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[22]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 3% cigánynak, 2,5% románnak, 0,4% ukránnak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,7%, református 82,6%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 0,4% (9,7% nem válaszolt).[23]
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 0,9% ukránnak, 0,9% románnak, 0,4% szerbnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,4% volt római katolikus, 45,1% református, 0,9% evangélikus, 0,4% ortodox, 4% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).[24]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- műemlékjellegű református templom és fa-harangláb a Hősök útja 8. szám alatt található. Az épületet és a népies késő barokk stílusú berendezését a papi családból származó Vasvári Ódor Gábor készítette 1797-1799 között.
Hermánszeg református egyházáról 1501-ből való az első írásos említés.
A reformáció Jánkról a Drágffyak birtokáról juthatott ide. Előbb anyaegyház volt, majd 1725-től, mint Jánk fíliáját említik.
A falu korábbi temploma a temetővel átellenben fából épült, azonban leégett.
1796-ban Barkóczy Ferenc és János grófok 154 négyszögölnyi földet adományoztak templomhelyül, ahová a hermánszegiek közköltségen egy csinos téglatemplomot emeltek, melynek alapját 1797. május 15-én tették le.
Az épületet 1799. augusztus 9-én fejezték be Dányádi András gondnok, Simai Mihály főbíró és Simai László egyházfi buzgalma folytán. Építője a már említett Vasvári Ódor Gábor volt.
A templom nyugati végénél áll az egyszerű, négy oszlopon nyugvó, alul deszkával burkolt, vízvezető eresszel övezett sátortetős fa harangláb, amely az 1800-as években épült és 1999-ben felújították. A harangláb két harangot hordoz. Az egyik harang felirata „A hermánszegi ref.egyház saját költségén öntette 1855.” A másik harangon ez olvasható: „A hermánszegi Ekkla a maga költségén öntette 1812.” Ez a harang elhasadt és ujra öntette Csepelyi Antal Mándon. A harangöntés költségét részben tengerentúli adományból fedezték.
A 200 éves felújított hermánszegi templomban 1999. június 29-én hálaadó istentiszteletet tartottak, ahol az igét dr.Bölcskei Gusztáv püspök, az egyház lelkészi elnöke hirdette. Az eredeti szépségében pompázó templom felújítási költségeit a szatmári egyház-megye, az önkormányzat és a gyülekezet biztosította. Az ünnepségen Szécsi András lelkipásztor és családja úrvacsorai kannát és kenyérosztó tányért adományozott a gyülekezetnek. Így emlékeztek meg a közel két évtizedes hermánszegi szolgálatukról. A jubileumra Dányádi Gyula gondnok és neje gyönyörű úrasztali, szószéki, mózesszéki terítőt adományozott Isten dicsőségére az egyházközségnek.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Hermánszeg települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 5.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Hermánszeg települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "A megválasztott polgármesterek megyénkben" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1990. október 15. Hozzáférés: 2020. március 12. == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 15. 4. p.
- ↑ "Polgármestereink" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1992. február 27. Hozzáférés: 2020. március 12. == Kelet-Magyarország, 1992. febr. 27. 11. p.
- ↑ "Hermánszeg települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 19.
- ↑ "A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1994. december 13. Hozzáférés: 2020. március 12. == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
- ↑ "Hermánszeg települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 12.
- ↑ "Megyénk új polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1998. október 21. Hozzáférés: 2020. március 12. == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
- ↑ "Hermánszeg települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 12.
- ↑ "Községeink és nagyközségeink polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2002. október 21. Hozzáférés: 2020. március 12. == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
- ↑ "Hermánszeg települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 12.
- ↑ "Községeink és nagyközségeink polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2006. október 2. Hozzáférés: 2020. március 12. == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
- ↑ "Hermánszeg települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 29.
- ↑ "Hermánszeg települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 12.
- ↑ "Önkormányzati választás 2014" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2010. október 14. Hozzáférés: 2020. március 12. == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 4. p.
- 1 2 "Hermánszeg időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2017. szeptember 10. Hozzáférés: 2020. március 12.
- ↑ "Hermánszeg új polgármestere" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2017. szeptember 11. Hozzáférés: 2020. március 12. == Kelet-Magyarország, 2017. szept. 11. 1. p.
- 1 2 "Hermánszeg települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. augusztus 3.
- ↑ "Időközi helyi önkormányzati választások" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2017. Hozzáférés: 2020. június 24.
- ↑ "Győrben és Nagydobszán mégsem jött össze a tíz polgármesterjelölt". 444.hu.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Hermánszeg Helységnévtár
- ↑ Hermánszeg Helységnévtár
