Jármi
| Jármi | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Mátészalkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sarka Zsolt (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4337 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1183 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 105,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 58′, k. h. 22° 15′47.966667°N 22.250000°EKoordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 22° 15′47.966667°N 22.250000°E | |||
 Jármi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Jármi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jármi témájú médiaállományokat. | |||
Jármi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jármi (Jaromtheleke, Jarwmytheleke, Jarmy, Jarmytelek) neve első ízben 1325-ben tűnik fel az oklevelekben, s ekkor még Mátészalkához tartozott. Nevének eredete bizonytalan, járom alapszava déli szláv eredetű magyar köznév, mai alakjában elvonás eredményeként jött létre.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye és a Nyírség keleti részén helyezkedik el, Mátészalka nyugati szomszédságában, a város központjától 5 kilométerre. A térség fontosabb települései közül Vaja 9,5, Őr 5,5 kilométer távolságra található.
A további szomszédos települések: észak felől Papos, dél felől Nyírmeggyes, délnyugat felől Hodász, nyugat felől pedig Őr.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legfontosabb közúti elérési útvonala a 49-es főút, mely áthalad a központján, így azon érhető el Mátészalka vagy Őr érintésével. Papossal és azon keresztül Nyírmadával, illetve Gyulaházával a 4106-os út kapcsolja össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Apafa–Mátészalka-vasútvonal, a Mátészalka–Záhony-vasútvonal, a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal és a Mátészalka–Nagykároly-vasútvonal által is érintett Mátészalka vasútállomás kínálja.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első említésekor, 1325-ben a Karászi család birtoka volt, de 1335-ben Magyar Pál özvegye az óbudai klarisszáknak adományozta és a később Mátészalka néven egyesült két falu tartozéka volt. A 14. század végén már a kialakulóban levő Csaholyi-uradalom tartozékaként emlegették. 1388-ban Csaholyi Sebestyén szolgálataikért familiárisainak, Balog Miklós fiainak adományozta. Az adományos birtokosok később Jármiaknak nevezték magukat. A Csaholyiak azonban egy részét tovább is bírták. A Csaholyi-részt 1547-ben Imre leányával, Annával, Melith György kapta meg. A 17-18. században királyi adomány révén több részbirtokosa volt. 1695-ben összesen 25 család élt a faluban, ebből gazda 19 volt. 1850 táján jellegzetes kisnemesi falu, nagyobb birtokosai a Kulin és Tatay családok. Lakóinak száma ekkor 738. 1870-ben 733 lélek élt 145 házban ; területe 2215 kat. hold. 1910-ben 139 házban 704-en laktak.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Szántó Csaba (független)[3]
- 1994–1998: Szántó Csaba (KDNP)[4]
- 1998–2002: Szántó Csaba (Fidesz)[5]
- 2002–2006: Szántó Csaba (független)[6]
- 2006–2010: Győrfiné Papp Judit Katalin (független)[7]
- 2010–2014: Győrfiné Papp Judit Katalin (független)[8]
- 2014–2019: Győrfiné Papp Judit Katalin (független)[9]
- 2019–2024: Sarka Zsolt (független)[10]
- 2024– : Sarka Zsolt (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1280 | 1290 | 1301 | 1221 | 1153 | 1146 | 1149 | 1166 | 1183 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[11] de kisebb roma közösség is élt itt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,9% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,1%, református 59%, görögkatolikus 15,3%, felekezeten kívüli 3,2% (12,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak és ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5,9% volt római katolikus, 52% református, 10,8% görög katolikus, 2,9% egyéb keresztény, 2,1% felekezeten kívüli (24,4% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tanuszoda , református templom késő barokk 1798 , részben átalakítva
Itt születtek, illetve itt éltek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Fülöp Sándor (1928-2012) festőművész
Képzőművészet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület és Jármi Község Önkormányzata összefogásának hála, 2016. december 10. napján megnyílt Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása[14] Jármi Művelődési Központjának Nagytermében. A festőművész tanítványaival való kapcsolatát a kölcsönös tisztelet és rajongás jellemezte, ami életre szóló elhivatottságot adott tanári pályájához.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Jármi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 8.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Jármi települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Jármi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 26.
- ↑ "Jármi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 24.
- ↑ "Jármi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 24.
- ↑ "Jármi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 24.
- ↑ "Jármi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 29.
- ↑ "Jármi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 24.
- ↑ "Jármi települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. augusztus 1.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Jármi Helységnévtár
- ↑ Jármi Helységnévtár
- ↑ "Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása Jármiban". Szatmári Református Egyházmegye Honlapja. 2018. február 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. február 1.
